Pszichometria a gyakorlatban

mental_psychometryA távérzékelés mellett egyik kedvenc módszerem az úgynevezett pszichometria, amely közeli rokona a távérzékelésnek (remote viewing), és amelyet szintén kettős értelmezésben ismerhetünk. Ahogy a távérzékelés fogalmára is létezik egy műszaki, méréstechnikai meghatározás, úgy a pszichometriára is más fogalmat használ a köznapi tudomány. A pszichometria jelentése hivatalos értelmezésben: lelki működések mérő, vizsgáló módszereinek gyűjtőneve (Pszichológiai kislexikon, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, 2001, p.264).
Ebben a bejegyzésben nem a lelki működést mérő eszközöket szeretném ismertetni, hanem egy másfajta, szintén pszichometria néven ismert módszert, amely a távérzékeléssel rokon. Ezt különféle, kézbe fogott tárgyaknak az elménkkel történő olvasásának, azaz energia-lenyomatok tapintással való érzékelésének azonosítjuk. Ezt a fajta pszichometriát másképpen tisztánérzékelésnek is hívják.

A mentális pszichometria működésének alapja majdnem ugyanaz, mint a távérzékelésé. Amint az élő emberi szervezet élettani folyamataiban előfordul: gondolkodik, gondolatokat hoz létre. Ezek a gondolatok egy bizonyos módon eltárolódnak a közös tudatmezőben, ahonnan – például – a távérzékelés technikája segítségével az utolsó információ-morzsáig kinyerhetők. De mi történik abban az esetben, amikor egy tárgyról van szó? A tárgyak nyilvánvalóan nem gondolkodnak, viszont a rájuk hatással lévő információ mintáit képesek tárolni.
Gyakorlott távérzékelők esetében elegendő arra utalnom, hogy egy-egy tárgy, objektum, természeti képződmény pontosan ugyanazokkal az információkkal van jelen az adott érzékelési folyamatban, mint egy élőlény, akár ember, akár állat. Ebből következik, hogy az adott tárgy információi ugyanúgy eltárolódnak a közös pszí-mezőben, mint az a gondolat, amelyet az emberi agy különféle kémiai folyamatok útján létrehoz.

A kérdés az, hogyan lehetséges egy tárgyról ugyanolyan pontosságú információkat nyerni a közös tudatmezőből, mint egy gondolatról vagy élő emberről?

Ez úgy lehetséges, hogy a közös tudatmező információkat tárol minden létezőről, azaz akár egy személyről, akár arról a folyami kavicsról, amit a kislányunk a hétvégi kiránduláson gyűjtött. A tárgyakról szólva: minden egyes tárgyat, bármi legyen is az, a valóságban körbeveszi a pszí-mező, azaz olyan “mágneses” mező, amely az adott tárggyal történt minden esemény információját tartalmazza. Abban az esetben, ha ezt a tárgyat egy különleges érzékeléssel bíró személy a kezébe veszi, a tárggyal kapcsolatos információkat érzékelni – és ezáltal dokumentálni – tudja. A szakirodalom ezt “tárgyak olvasása érintés útján” kifejezéssel illeti (reading objects by touch).

A mentális pszichometria egy normális, pszichés tudás, amelynek segítségével a körülöttünk lévő tárgyak energia-mintáit tudjuk olvasni, és ebből bármilyen információt megállapíthatunk róluk. A dolog a távérzékeléshez hasonlóan működik, ebben az esetben viszont nem egy vizsgálati azonosító (kód) információit állapítjuk meg, hanem egy konkrét, kézzel fogható tárgyét. Működése az úgynevezett “tudatelőttes emlék” elvén alapul, amelynek deduktív alapvetése szintén a közös tudatmező, illetve a pszí-mező megléte.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az erősebb érzelmek egyértelműbb nyomot hagynak a tárgy energiamezejében. Egyes úgynevezett “pszichikusok” ezeket a markáns energiamintákat érzékelik. Azokból a lenyomat-mintákból, amelyek a tárgyak mágneses mezőiben maradtak, bármilyen információ kinyerhető: kivel vagy mivel mi, mikor, hol, miért történt. Az információk többnyire a ezekben az érzékelési formákban érkezhetnek: érzések, hangok, illatok, ízek, színek, képek, számok, késztetések.

A tisztánérzékelést az emberek a mindennapjaikban használják, akár még önkéntelenül is. Egy-egy tárgy szándékos, vagy véletlen érintésével akár másodpercek alatt is lezajlik a folyamat, az már egy másik kérdés, hogy a legtöbben nem figyelnek fel rá, fel sem ismerik. A csekély mértékű érzékelésre hajlamos személyeknél megindul ugyan a felismerés folyamata arra vonatkozóan, hogy különleges információkhoz jutnak éppen, de a következő időpillanat eseményei (például leteszik a tárgyat) elterelik erről a figyelmüket, majd az érzékelt képek belevesznek a cselekvési rutinba.
A különleges érzékelésre képes emberek ezzel szemben nagyon is jól tudják, hogy miért történik az, hogy képeket, képsorokat látnak akkor, ha kézbe vesznek egy tárgyat, hiszen tulajdonképpen a tárgyakon, személyeken, helyeken keletkezett energia-mintákat olvassák. Ennek megfelelően vagy tudatosan készülnek egy-egy ilyen mozzanatra, vagy véletlenszerű tapasztalás esetén azonnal felismerik az információ forrását – és célját.

Szeretnék egy személyes megjegyzést tenni: nekem, e sorok írójának rendszeres, mindennapi élményem a tisztánérzékelés (is). Régebben, gyerekkoromban azt hittem, hogy ez minden ember sajátja, és csodálkoztam, hogy egyes helyzetekben nem ehhez a módszerhez fordulnak segítségért, hanem más emberekhez, akik többnyire érdektelenek és fogalmatlanok az adott ügyben. Abban nem tévedtem, hogy ez valóban minden ember saját képessége, abban viszont igen, hogy az emberek mindegyike felismerné elméjének ezt a működési formáját. Sajnos, egyre inkább nem.

A mentális pszichometria módszerét bárki saját maga is kipróbálhatja (a bejegyzés végén olvasható bekezdés figyelembe vételével). A gyakorlathoz kérj segítséget barátodtól, de inkább ismerősödtől, olyan személy a leginkább alkalmas erre a célra, akiről minél kevesebbet tudsz. Kérj tőle olyan személyes tárgyat, amit általában magánál tart: óra, öngyújtó, nyakék, irattárca, stb. Tájékoztasd őt, hogy mire készülsz, esetleg azt fogja mondani, hogy nem, nem akarja a dolgot… – ezt viszont tartsd tiszteletben. Ettől a ponttól a folyamat szinte megegyezik a távérzékelés menetével. Csendesedj és lazulj el a saját módszereddel. Tartsd a kezedben a vizsgált tárgyat, és amint a megfelelő tudati szintre érsz, elmédben megjelennek az adott tárgyra vonatkozó információkat tartalmazó képek – vagy ahogy egyébként szokott megjelenni az információ a távérzékelési eljárás során.

Nem mindegy, hogy melyik kezünkbe vesszük a vizsgált tárgyat. Személyenként változó, hogy melyik kezével tud jobban érzékelni, ezért tehát először bizonyosodj meg róla, hogy melyik kezed képes jobban érzékelni. Van erre egy alaptétel: jobbkezeseknél általában a bal kéz és fordítva, de ez nem törvényszerű. Így bizonyosodhatunk meg a jobban érzékelő kezünkről: csendesedj el, és tedd egymással szembe a két tenyeredet két-három centiméter távolságra, függőlegesen tartva őket (a hüvelykujj felfelé néz). Kezdd el mozgatni őket előbb szét, majd újra vissza egymás felé. Ha érzel energia-áramlást a két kezed között, akkor azt is érezni fogod, hogy melyik az erősebben érzékelő kezed. Ha mégsem, akkor azt fogod érezni, hogy vonzzák vagy taszítják egymást. Gyakorold ezt tovább, és figyeld meg, hogy melyik kezed vonzza a másikat, és melyik taszítja. Amelyik vonzza, az lesz a jobban érzékelő kezed.

A tisztánérzékelés módszerét alkalmazhatjuk személyekre, tárgyakra, helyzetekre. Ez utóbbi, a helyzetekre irányuló pszichometria szinte már a távérzékeléssel azonos érzékelési módszereket kíván meg, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben nem ismeretlen célt, hanem egy konkrét, megtörtént eseménysor által kiváltott energia-lenyomat sorozatot vizsgálunk. Bizonyára az olvasóval is megtörtént már, hogy egy helységbe belépve azt érezte, hogy szinte vágni lehet a feszültséget az addig ott történtek miatt. Egy másik helyzetben esetleg biztosak voltatok abban, hogy egészen a helyszínen való megjelenésedig teljesen más témáról volt szó abban a helységben – és így tovább. Ezeknek a helyzeteknek a feltárása a tisztánérzékelés egyik alapformulája.

A dolog itt egyértelműen bekapcsolódik a távérzékelés módszerébe, de nem párhuzamosan. Egyes gyakorlott pszichometristák arra figyelmeztetnek, hogy ha a távérzékelés módszerét éppen most tanulod, és még nem vagy gyakorlott távérzékelő, akkor addig ne kezdj a pszichometriába, amíg az rv-t nem űzöd készség-szinten, mert ezzel össze fogod zavarni az érzékelési folyamataidat. A távérzékelés és a pszichometria egyidejű tanulása és gyakorlása az eredményességi görbe lassú, de biztos hanyatlását fogja eredményezni.

Végül ismerjük fel azt, hogy mind a távérzékelés, mind a pszichometria/tisztánérzékelés egy bizalmas műfaj. Amennyiben lehetséges, ne csinálj belőle bazári produkciót, hiszen könnyen és gyorsan olyan mennyiségű és minőségű információt oszthatsz meg egy személyről másokkal, amit nem biztos, hogy a vizsgált személy is szeretne megtenni.

“…dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.”

József Attila: Ne légy szeles, 1936

Mostanában ennyien olvasták: 2736

Hasonló bejegyzések:

Eight Martinis #9

Amikor egy ajtó bezárul, valahol egy másik kinyílik. Felhívom a figyelmüket az Eight Martinis című távérzékelési (remote viewing) folyóirat 2013 áprilisi számára, amely igen nagy terjedelemben foglalkozik Ingo Swann, 2013. január 31-én 79 éves korában elhunyt távérzékelő munkásságával.

Ingo Swann halálát én egy jelentős ajtó bezárulásának tekintem, viszont egy másik ajtó kinyílt, hiszen ugyanebben a folyóiratban jelent meg ezúttal első ízben a saját cikkem (39. oldal), ami egy olyan sikeres mentális távérzékelési kísérlet leírása, amelyet egy szintén rendkívüli képességű magyar érzékelővel végeztünk. Minden más a cikkben megtalálható, elöljáróban annyi említendő meg csupán, hogy a kísérlet a maga nemében egyedülálló volt, és számunkra újabb pozitív visszajelzésként szolgált kutatási területünk működési természetével kapcsolatban.

Az Eight Martinis 9. száma itt olvasható.

 

Mostanában ennyien olvasták: 2354

Hasonló bejegyzések: