Cserépváralja – a török kori kút vallatása

Mit tudhat az egyszeri látogató Cserépváraljáról? A hely egy Borsod-megyei falu, amely a Mezőkövesdi Járáshoz tartozik, a járási központtól 18 kilométerre található. Dokumentáltan 1214-ben említik első ízben, várát az 1248-1350 közötti időszakban építették. Eger 1596-os eleste után a cserépváraljai erősség védői elmenekültek, így a török harc nélkül kebelezte be a várat, amelyet aztán 1687-ben a császári csapatok szabadítottak fel. A kurucok 1703-ban itt tartották fogva Telekessy István egri püspököt. A vár feltehetően a Rákóczi-szabadságharc folyamán pusztult el, köveiből L’Huillier Ferenc egri várkapitány Cserépváralján kastélyt építtetett, később ebben a kastélyban töltötte Munkácsy Mihály gyermekkora egy részét. Az eredeti vár helyén ma fal- és sáncmaradványok figyelhetők meg (a Wikipédia szócikke alapján).

E történelmi időket néma tanúként a kezdetek óta végigkísérhette bejegyzésem tárgya, az úgynevezett cserépváraljai Török-kút. A kút valószínűleg az ember megjelenése (vagy a vár építése) óta jelen van a falu területén, de ami miatt a nevét kapta, az feltehetően a török hódoltság alatt a kút használatához kapcsolódó korabeli törvény (sarc, adó, stb.) vagy hasonló, jelentős momentum lehetett. Könnyen elképzelhető, hogy a kút vizét a falu és a környék lakossága csak térítés ellenében használhatta. A régi időkből még az a szóbeszéd is járja, hogy az igen mély kút vízszintje fölött (vagy talán az alatt) egy alagút is rejtőzik, amely az egykori vár felé (felől) haladt. Mivel a vár mintegy háromszáz évvel ezelőtt leromlott, e feltételezés igazságát csak a véletlen, vagy igen alapos helyszíni kutatás igazolhatná.

“Török-kút” elnevezésű kútból egyébként mindössze öt található Magyarországon: Babócsán, Cserépváralján, Pécsett, Törökkoppányon és Zsámbékon. (Somogyi Hírlap, 2012. március 23.)

Cserépváralja honlapján így írnak a Török-kútról:

A kápolna szomszédságában áll az ugyancsak műemléki védelem alatt álló török kori kútház. Keletkezéséről nem sokat tudni, jellegéből adódóan a török korban készíthették. A romantikus jegyeket az 1860-os felújítás során kapta. A mára elpusztult kastélyhoz tartozott. A kút átmérője meghaladja az egy métert, a mélysége a vízszintig több mint 65 méter. Különböző mondák keringtek, miszerint a vízszint fölött egy alagút található, de ez nem bizonyított. Titkát megőrizve áll a várhegy alatti dombtetőn, emlékeztetve a régmúlt időkre.

A cserépváraljai kút említése két korabeli irományban is előfordult. Az első egy 1821. február 7-i urbárium, amelyben a falu ingó és ingatlan vagyona között így említi: “Cserépvár hegyen kastély vagy földesúri lakás, szilárd anyagból épített, zsindellyel fedett…mellette – kőkút, tartozékaival ellátva”.

A kút Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988) című megyekönyvében is előfordul:

A Vár, mely Béla Király ideje ólta áll, több ellenségeknek dühöngő csatáját kiállotta, most omladék. Két üres kazamata látható – és egy nagy a’ terméskőbe kivágott pinczével tőbb ezer akóra számitható, – a’ magaslat alatt tágasban kiterjedő udvar diszesiti, most Fenséges Szász Coburg Gothai fejedelem kastélya, – nevezetesé teszi – a’ kastély mellete álló mint egy harmintzhat ölnyire terméskőbe vésett szűk s igen jó vizzel ellátott, ‘s kőfalai bekerített két akós vedrekkel felszerelt kútja, – ezzel szembe egy régi Családi Kápolna, – melly az Eszterhaziak, Deseffiék, ‘s régibb családok felirataival diszeskedik.

A kút vizének szintje fölött elhelyezkedő rejtekalagút megléte évszázadok óta a köztudatban van, de a vár megsemmisülését követően rendkívül nehéz feladat a felkutatása. Ha a véletlen nem siet a kutatók segítségére, abban az esetben csak jól felkészült, és bátor emberek járhatnak a rejtély végére – a kút felől keresve. A helyiek szerint legutóbb 1979-ben történt kísérlet arra, hogy a kút mélyére emberi szem tekintsen, de az akkori kutatás nem hozott kézzel fogható eredményt.

A kút megléte és a mélyben talán ott rejtőző ismeretlen alvilág már önmagában elég volt Hiti Péternek és csapatának – Csarnota Eszternek, Veres Györgynek és Kelemen Attilának (aki most már hivatalos barlangász) –  ahhoz, hogy célba vegyék a Török-kútként nevezett építményt (legutóbb Sáta alvilágába tekintettek be). Mivel bármiféle tevékenységet kizárólag hatósági engedéllyel lehetséges a kútházban végezni, ezért ennek (Csarnota Eszter segítségével történt) megszerzése után kezdtek csak hozzá a kutatáshoz, 2017. június 14-én.

Ember nélküli kísérletként egy 75 méter hosszú damilon lámpával ellátott kamerát engedtek a kútba. E szerkezet segítségével rögzítették a kút mélyének látnivalóit. A mintegy két méter átmérőjű, de több mint 65 méter mély kút ezúttal is megőrizte a titkát, így szenzáció ezúttal nem született, az alagút, ha létezik, rejtve maradt. Néhány – hátborzongató – képen azért tekintsünk bele a kút legújabb kori kutatásába. Legvégül három kép látható a Pesty Frigyes által leírt családi kápolnáról, amelyben korábban emberi csontokat találtak (a burkolat alatt, azon a helyen, ahol a férfi-alak lábai láthatók).

 

Mostanában ennyien olvasták: 229

Hasonló bejegyzések:

Könyvek, könyvespolcok, könyves terek

Könyves képek, vég nélkül.
A képekre kattintva a #bookshelf porn nyílik meg, amely könyves képek igen komoly gyűjteménye könyvekkel, könyvespolcokkal, könyves terekkel és eszközökkel.
Az alsó képen látható BiblioMat például elterjedhetne világszerte.

bookshelf

bibliomat
BiblioMat – Minden könyv meglepetés – nincs két egyforma
A #BiblioMat részletei >>

 
 

Mostanában ennyien olvasták: 520

Hasonló bejegyzések:

Csütörtökön jártam itt, valóban

A Facebook diszkrét bája, ami mellett lehetetlen szótlanul elmenni:
– csütörtökön jártam a Naprendszer Föld bolygóján. Így volt.

…de csak néző vagyok,
csendes, mohó néző – és ez a legnagyobb
öröm abból, hogy itt éltem a Földön.

Faludy György: Meditáció

 
 

Mostanában ennyien olvasták: 782

Hasonló bejegyzések:

A Főnix Dala – 2015 február

A Főnix Dala
Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként.
VII. évfolyam 1. szám, 2015 február

A lapban megjelent szerzők és műveik:

  • Szőke István Attila: Szép és segít
  • A Szerkesztő: Kedves Olvasó!
  • Pethő Klára: Misztikus álom, Virágok
  • Barta József: Nyárutói szél
  • Majzik Ilona: Az én Édesanyám, A bárándi kenyér, Édesanyám, lelkem
  • Báthory Attila: Hidd el…, Ellentét
  • Lelesz Pál: Térbe róva, A feketerigó, Kicsimnek
  • Kozma Rózsa: Karácsony este, Életünk vonata, Városi utcán, A világ, szeretetre vágyik
  • G. Orosz Piroska: Vártalak, s te nem jöttél, Végtelen szerelem
  • Dubniczky Istán: Karácsonyi tűnődés, /ima helyett/, Karácsonyi előzetes, Terjed a vak hit
  • Németi Vas Katalin: Jellemrajz a Főnix Kör tagjairól a 2014. évi záró rendezvényen
  • Erdei Orsolya: Önzés, Optikai csalódás, Amiről nem beszélünk
  • Gavallér János: Fogd már föl!, Hé’, havercsaj!
  • M. Fehérvári Judit: Az együttlétezés anatómiája
  • Németi Zoltán: Téli álom
  • V. Hegedűs Zsuzsa: Bánat, Ne szólj semmit, Hulló csillagok, Emlékképek, Nem érinthetlek, Őszi jelenés, Hegyek hirdetik jöttödet, A vesztes nem én vagyok
  • Herner József: Örök titok, Szerelmes szonett, Vallomások
  • Gargya Margit: Kín, Indulj, Gyalog, Korhadó idő
  • H. Tóth Erzsébet: Egy öregember útja, Fellegek
  • Bányász Viktorné: Kálvária? Száműzetés (21. rész)
  • Rózsa Margó: Félünk, Mi és ők…, Mondd!, A holnap itt hagyott
  • Havasi Orsolya: Harmadik levél
  • Nyergesi Ildikó: Tűnődések, Elégia
  • Telenkó Ildikó: Emlékeimben, Hol vagy idő?
  • Mag Imre: Szikár ember, Szerelmesek, Egy hajléktalan dilemmája
  • Czékus Jób: Disznótor előtt
  • Márton András: Aliz Bika-országban, Szahara álomvilágában élek (Rejtő Jenő hőse, Troppauer Hümér költő, légionárus verse “szerintem”)
  • Kecskés Borbála: Eltűnődtem…
  • Barta Zoltán: Távolban zöldes földrészek
  • Járosi Ferenc: Rémálom
  • Bige Szabolcs Csaba: Látogatás a Karmel hegyen
  • Bencs Gizi: A falióra
  • Pál Albert: Óda a Nagyerdőhöz, Új idők dalai, Egy szilveszteri bálon, Leltár, mérleghiánnyal
  • P. Jószay Mária: Sóhajt az év, Virtuózok, Gyógyír, Tangó és keringő, Anna
  • Sinka Éva: Leszállt a csendes éj, Vége egy évnek
  • Hancsovszki Renáta: Modern karácsony, Halál kezét fogva (kincs)

A címlapon: Szatmárcseke – Kölcsey Ferenc síremléke

Mostanában ennyien olvasták: 916

Hasonló bejegyzések:

Para-pszí könyveim kereshető listája

Para-pszí témájú könyveim beszerzésekkel/cserékkel folyamatosan frissített listája

Charles Berlitz A Philadelphia kísérlet
Courtney Brown, dr. Kozmikus utazás
Csontos Péter-Decker András-Kormány Attila A tudati technológia – Túl agyunk határain
Dala László A jóslástól a jövőkutatásig
Dr. Domján László Agykontroll-sikerek
Dús Magdolna – Egely György Titokzatos erők tudománya? – Magánvélemény a parajelenségekről
Edith Fiore, dr. Nyugtalan holtak
Egely György Parajelenségek – Elhallgatott találmányok
Gazdag László Homályos zóna – Parajelenségek és a tudomány
Gyöngyösi Anna – Szabó Szilárd Sok életem, sok halálom
Hans J. Eysenck – Carl Sargent Telepátia és egyéb titokzatos jelenségek
Hans J. Eysenck – Carl Sargent Mégis van magyarázat? A paranormális jelenségek titkai
Havasi János Kele, a „léleklátó”
Joel L. Whitton, dr. – Joe Fisher Létköz
José Silva Agykontroll Silva módszerével
Kaleb Utecht – Paul Tholey, prof.dr. Alkotó álom
Kenneth Ring Halálközeli élmények
Kondor-Doszpod-Hollós-Jónás Hatodik érzék
L. Vasziljev Telepátia
L. Vasziljev Az emberi pszichikum titokzatos jelenségei
László Ervin Kozmikus kapcsolatok
Lyall Watson A természeten túl – A tudományon innen
Lynn Picknett és Clive Prince A Csillagkapu-összeesküvés
Michéle Curcio Parapszichológia A-tól Z-ig
Milan Ryzl, dr. Telepátia és tisztánlátás
Rátai János A szellem kalandjai – spiritizmus és parapszichológia
Raymond A. Moody Fény a kapun túl
Réz Kata Szellemvilág Magyarországon
Robert A. Monroe Testen kívüli élmények
Robert B. Stone José Silva, az agykontroll megteremtője
Ted Andrews Az aura érzékelése (Objektíven és intuícióval)
Ted Andrews Érints és láss!
Uri Geller A siker titka – Hogyan szabadítsuk fel pszí-erőinket?
Uri Geller Görbüljek meg, ha nem igaz! – Rendhagyó önéletrajz
Válogatás Megmagyarázhatatlan (51 cikk para-pszí témában)
Vassy Zoltán A parapszichológia tudományos irányzata
Völgyesi Ferenc, dr. Emberek, állatok hipnózisa
Wictor Charon Ákasha krónika
William W. Hewitt A hipnózison túl
Határszél – Misztikus Kalendárium 1991

Mostanában ennyien olvasták: 633

Hasonló bejegyzések: