Legyen közismert Sátáról

Helytörténeti kutatásaim során találtam és gyűjtöttem néhány dolgot Sáta történelmével kapcsolatban, amelyek jelenleg a közvélemény számára nem túlságosan ismertek. Ezek közül néhány jellegzetes információ:

  • A sátai földbirtok pogány ura temetkezési helyét a Halatvén-forrástól lefelé az erdei úton, kb. 200 méterre választotta meg. Ezt a helyet az 1950-es években tárták föl. A halottat ülő helyzetben temették el, égetett téglával volt körülfalazva, a szájában egy István-korabeli pénzérme volt elhelyezve. A leletet a szóbeszéd szerint aztán az egri múzeumba szállították el.
  • Az 1848-as forradalom után Jókai Mór a Bükk hegységben is bujdosott, többek között Sátán is.
  • A régi öregek (körülbelül az 1930-as évek szülöttei) szerint a sátai kastélyból a dédesi és a szarvaskői várba alagút vezetett. Szemtanú szerint a gyertyával mintegy 1 km-re bementek ebbe az alagútba, sőt, az elején akár szekér is közlekedhetett. Hivatalos dokumentumok azt említik, hogy “2. óra távolban létező Tapoltsányi Láz híd mellékéig vezetett föld alatti rejtek” a kastélyból. Kutatási eredmények a témáról itt.
  • A falu határában Nekézseny felé húzódó vasút építését (az Eger-Putnok vasút részeként, Szeleczky Emánuel vállalkozásában) az 1900-as évek elején – 1908 körül – macedónok is végezték. A faluban voltak elszállásolva különféle házaknál. Ugyanez a vasút 2008-ra Európa-hírű lett: az Eger-Putnok vasútvonal egy 10 kilométeres szakaszán 2008. május 27-től 10 km/órára mérsékelték a haladási sebességet. Ezzel egy erdélyi vasútvonal után az itt közlekedő vonat lett Európa második leglassabb személyvonata! Ugyanitt beszélnek egy olyan jellegű unikumról, ami a sátaiaknak természetes volt: a kalauznak a sorompó előtt is és után is le kellett szállnia a vonatról, hogy előbb le, majd aztán újra felhúzza a sorompót, ahogy a szerelvény elhaladt.
  • 2013 őszén 105 éves volt az Eger-Putnok vasútvonal. Olvassa el, hogyan ünnepelték a vonal megnyitását a Bükki Hegyháton, és hogyan Sátán!
  • A templomi harangokat a falu lakossága vette. Ezekből egy az egri liceum régiségtárában található meg, mint az egri egyházmegye legöregebb harangja. Részletek itt >>
  • A Lilicénél lévő mosóhely és a kút környékén több helyen forrás is van, ezekből három közterületen van, mások a közeli portákon kútként szolgálnak.
  • Sátai szál az 1877-1878-as orosz-török háborúban. Az Orosz Birodalomnak a 19. század második felében olyan elképzelése volt, hogy az Oszmán (török) birodalom rovására dél felé terjeszkedve megkaparintsa a Balkán egy részét. Az orosz cár ennek érdekében 1877 áprilisában hadat üzent Törökországnak, amely végül elvesztette a háborút, és békét kért az oroszoktól. Ezt 1878. február 19-én San Stefanoban írták alá. Bővebben itt olvashat erről.
    Hogy kerül ide Sáta? Úgy, hogy Magyarországon folyamatosan adományokat gyűjtöttek a török sebesültek részére, és Csemiczky Hermin Sátáról, (Borsodmegyéből) egy nagy dobozban 3 kiló 350 gramm tépést adományozott a szükséget szenvedők javára, amelyet a budapesti török konzulátuson keresztül juttattak el a hadi övezetbe – amelyről a Vasárnapi Újság 1877. szeptember 30-i száma tudósított:A Vasárnapi Újságból (1877)
  • A falu lakóin kívül kevesen tudják, hogy Tóth Gyula, a hatvanas, hetvenes évek hétszeres magyar, hétszeres szegedi, kétszeres kassai maratoni bajnoka, nemzetközi klasszis futó sportoló 2004-2006 között Sáta lakója volt. Pályafutásáról a legapróbb részletekig itt olvashat >>A futo.blog.hu képe
  • Szabó István: Budapesti mesék című filmjét 1976 márciusában az Eger-Putnok vasút sátai szakaszán kezdték el forgatni, helyi statiszták közreműködésével. Olvasson többet erről a témáról!
  • Sátán! – A faluról szóló tudnivalók között végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni azt a szóviccet is, amely a Sáta szó helyhatározói raggal való kiegészítéseként született, és bizonyos szövegösszefüggéssel igencsak bizarr tartalmat képes létrehozni. A – több változatban is létező – szóvicc szerint valamelyik Ózdhoz közeli falu hívei egy vasárnap hiába látogatták meg templomukat, mert annak az ajtaján papírra írt üzenetet találtak: “A mai mise elmarad, Sátán vagyok!”

Ha Önnek is van erre az oldalra illő információja személyekről, építményekről, tárgyakról, fotókról, történetről vagy bármi másról, kérjük, hogy ossza meg velünk!


© Barta Zoltán 2008.04.28.

További oldalak a témában:
Sáta kutatott története >>
Legyen közismert Sátáról >>
A sátai kastély alvilága >>