Legyen közismert Sátáról

Helytörténeti kutatásaim során szembesültem néhány érdekes és meglepő dologgal Sáta történelmével kapcsolatban, amelyek jelenleg a közvélemény számára nem túlságosan ismertek. Íme néhány ezek közül.

  • A sátai földbirtok pogány ura temetkezési helyét a Halatvén-forrástól lefelé az erdei úton, kb. 200 méterre választotta meg. Ezt a helyet az 1950-es években tárták föl. A halottat ülő helyzetben temették el, égetett téglával volt körülfalazva, a szájában egy István-korabeli pénzérme volt elhelyezve. A leletet a szóbeszéd szerint aztán az egri múzeumba szállították el.
  • Az 1848-as forradalom után Jókai Mór a Bükk hegységben is bujdosott, többek között Sátán is.
  • A régi öregek (körülbelül az 1930-as évek szülöttei) szerint a sátai kastélyból a dédesi és a szarvaskői várba (legalábbis arrafelé) alagút vezetett. Szemtanú szerint a gyertyával mintegy 1 km-re bementek ebbe az alagútba, sőt, méretére utalva elmondták, hogy az elején akár szekér is közlekedhetett. Hivatalos dokumentumok azt említik, hogy “2. óra távolban létező Tapoltsányi Láz híd mellékéig vezetett föld alatti rejtek” a kastélyból. Kutatási eredmények a témáról itt, a 2017-es földalatti kutakodás képei pedig itt láthatók.
  • Szeleczky Zita szülei, Szeleczky Emánuel és Négyessy Amália 1907. március 23. napján Sátán kötöttek házasságot Krausz Ferencz polgári tisztviselő, anyakönyvvezető előtt, Fazekas József múcsonyi és Adler Herman nekézsenyi tanúk jelenlétében. Elolvasom >>
  • A falu határában Nekézseny felé húzódó vasút építését (az Eger-Putnok vasút részeként, Szeleczky Emánuel vállalkozásában) az 1900-as évek elején – 1908 körül – macedónok is végezték. A faluban voltak elszállásolva különféle házaknál. Ugyanez a vasút 2008-ra Európa-hírű lett: az Eger-Putnok vasútvonal egy 10 kilométeres szakaszán 2008. május 27-től 10 km/órára mérsékelték a haladási sebességet. Ezzel egy erdélyi vasútvonal után az itt közlekedő vonat lett Európa második leglassabb személyvonata! Ugyanitt beszélnek egy olyan jellegű unikumról, ami a sátaiaknak természetes volt: a kalauznak a sorompó előtt is és után is le kellett szállnia a vonatról, hogy előbb le, majd aztán újra felhúzza a sorompót, ahogy a szerelvény elhaladt.
  • 2013 őszén 105 éves volt az Eger-Putnok vasútvonal. Olvassa el, hogyan ünnepelték a vonal megnyitását a Bükki Hegyháton, és hogyan Sátán!
  • Sáta nem szűkölködik neves szülöttekben. A községben született többek között Szvorényi József nyelvész, irodalomtörténész, pedagógus, az MTA tagja, valamint Jordán Sándor rabbi, későbbi miskolci hittantanár, fogarasi megyés rabbi is. Dornbach Alajos országgyűlési képviselő apja a faluba volt kántor-tanító, akinek a kezdeményezésére kezdték építeni 1943-ban a ma is teljes pompájában megtekinthető, igaz azóta már többször felújított sátai Mária kápolnát. Olvasok többet Sáta híres embereiről >>
  • A templomi harangokat a falu lakossága vette. Ezekből egy az egri liceum régiségtárában található meg, mint az egri egyházmegye legöregebb harangja. Részletek itt >>
  • A Lilicénél lévő mosóhely és a kút környékén több helyen forrás is van, ezekből három közterületen van, mások a közeli portákon kútként szolgálnak.
  • Sátai szál az 1877-1878-as orosz-török háborúban. Az Orosz Birodalomnak a 19. század második felében olyan elképzelése volt, hogy az Oszmán (török) birodalom rovására dél felé terjeszkedve megkaparintsa a Balkán egy részét. Az orosz cár ennek érdekében 1877 áprilisában hadat üzent Törökországnak, amely végül elvesztette a háborút, és békét kért az oroszoktól. Ezt 1878. február 19-én San Stefanoban írták alá. Bővebben itt olvashat erről.
    Hogy kerül ide Sáta? Úgy, hogy Magyarországon folyamatosan adományokat gyűjtöttek a török sebesültek részére, és Csemiczky Hermin Sátáról, (Borsodmegyéből) egy nagy dobozban 3 kiló 350 gramm tépést adományozott a szükséget szenvedők javára, amelyet a budapesti török konzulátuson keresztül juttattak el a hadi övezetbe – amelyről a Vasárnapi Újság 1877. szeptember 30-i száma tudósított:A Vasárnapi Újságból (1877)
  • A falu lakóin kívül kevesen tudják, hogy Tóth Gyula, a hatvanas, hetvenes évek hétszeres magyar, hétszeres szegedi, kétszeres kassai maratoni bajnoka, nemzetközi klasszis futó sportoló 2004-2006 között Sáta lakója volt. Pályafutásáról a legapróbb részletekig itt olvashat >>A futo.blog.hu képe
  • Szabó István: Budapesti mesék című filmjét 1976 márciusában az Eger-Putnok vasút sátai szakaszán kezdték el forgatni, helyi statiszták közreműködésével. Olvasson többet erről a témáról!
  • Sátán! – A faluról szóló tudnivalók között végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni azt a szóviccet is, amely a Sáta szó helyhatározói raggal való kiegészítéseként született, és bizonyos szövegösszefüggéssel igencsak bizarr tartalmat képes létrehozni. A – több változatban is létező – szóvicc szerint valamelyik Ózdhoz közeli falu hívei egy vasárnap hiába látogatták meg templomukat, mert annak az ajtaján papírra írt üzenetet találtak: “A mai mise elmarad, Sátán vagyok!”

Ha Önnek is van erre az oldalra illő információja személyekről, építményekről, tárgyakról, helyekről, fotókról, történetről vagy bármi másról, kérem, hogy ossza meg velem!


© Barta Zoltán 2008.04.28.

További oldalak a témában:
Sáta kutatott története >>
A sátai kastély alvilága >>