Bükki-Hegyháti falvak 1924-ben

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági cimtára
Kiadja a Rudolf Mosse Magyarországi Képviselete R.T.
Budapest, 1924
Ára 50 korona tényleges aranyban

 

 

Mostanában ennyien olvasták: 228

Hasonló bejegyzések:

Bükki-Hegyháti falvak az 1850 körüli időkben

Magyarország Geographiai Szótára,
mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik
I-II-III. kötet
Kiadta: Fényes Elek Pesten, 1851
Nyomtattatott Kozma Vazulnál

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
és az Állami Könyvterjesztő Vállalat közös reprint kiadása 1984-ben
archive.org

Bükki-Hegyháti falvak a kiadványban:
Sáta, Bóta, Uppony, Királd, Nekézseny, Csokva/Omány, Lénárddaróc

 

Mostanában ennyien olvasták: 359

Hasonló bejegyzések:

Cserépváralja – a török kori kút vallatása

Mit tudhat az egyszeri látogató Cserépváraljáról? A hely egy Borsod-megyei falu, amely a Mezőkövesdi Járáshoz tartozik, a járási központtól 18 kilométerre található. Dokumentáltan 1214-ben említik első ízben, várát az 1248-1350 közötti időszakban építették. Eger 1596-os eleste után a cserépváraljai erősség védői elmenekültek, így a török harc nélkül kebelezte be a várat, amelyet aztán 1687-ben a császári csapatok szabadítottak fel. A kurucok 1703-ban itt tartották fogva Telekessy István egri püspököt. A vár feltehetően a Rákóczi-szabadságharc folyamán pusztult el, köveiből L’Huillier Ferenc egri várkapitány Cserépváralján kastélyt építtetett, később ebben a kastélyban töltötte Munkácsy Mihály gyermekkora egy részét. Az eredeti vár helyén ma fal- és sáncmaradványok figyelhetők meg (a Wikipédia szócikke alapján).

E történelmi időket néma tanúként a kezdetek óta végigkísérhette bejegyzésem tárgya, az úgynevezett cserépváraljai Török-kút. A kút valószínűleg az ember megjelenése (vagy a vár építése) óta jelen van a falu területén, de ami miatt a nevét kapta, az feltehetően a török hódoltság alatt a kút használatához kapcsolódó korabeli törvény (sarc, adó, stb.) vagy hasonló, jelentős momentum lehetett. Könnyen elképzelhető, hogy a kút vizét a falu és a környék lakossága csak térítés ellenében használhatta. A régi időkből még az a szóbeszéd is járja, hogy az igen mély kút vízszintje fölött (vagy talán az alatt) egy alagút is rejtőzik, amely az egykori vár felé (felől) haladt. Mivel a vár mintegy háromszáz évvel ezelőtt leromlott, e feltételezés igazságát csak a véletlen, vagy igen alapos helyszíni kutatás igazolhatná.

“Török-kút” elnevezésű kútból egyébként mindössze öt található Magyarországon: Babócsán, Cserépváralján, Pécsett, Törökkoppányon és Zsámbékon. (Somogyi Hírlap, 2012. március 23.)

Cserépváralja honlapján így írnak a Török-kútról:

A kápolna szomszédságában áll az ugyancsak műemléki védelem alatt álló török kori kútház. Keletkezéséről nem sokat tudni, jellegéből adódóan a török korban készíthették. A romantikus jegyeket az 1860-os felújítás során kapta. A mára elpusztult kastélyhoz tartozott. A kút átmérője meghaladja az egy métert, a mélysége a vízszintig több mint 65 méter. Különböző mondák keringtek, miszerint a vízszint fölött egy alagút található, de ez nem bizonyított. Titkát megőrizve áll a várhegy alatti dombtetőn, emlékeztetve a régmúlt időkre.

A cserépváraljai kút említése két korabeli irományban is előfordult. Az első egy 1821. február 7-i urbárium, amelyben a falu ingó és ingatlan vagyona között így említi: “Cserépvár hegyen kastély vagy földesúri lakás, szilárd anyagból épített, zsindellyel fedett…mellette – kőkút, tartozékaival ellátva”.

A kút Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988) című megyekönyvében is előfordul:

A Vár, mely Béla Király ideje ólta áll, több ellenségeknek dühöngő csatáját kiállotta, most omladék. Két üres kazamata látható – és egy nagy a’ terméskőbe kivágott pinczével tőbb ezer akóra számitható, – a’ magaslat alatt tágasban kiterjedő udvar diszesiti, most Fenséges Szász Coburg Gothai fejedelem kastélya, – nevezetesé teszi – a’ kastély mellete álló mint egy harmintzhat ölnyire terméskőbe vésett szűk s igen jó vizzel ellátott, ‘s kőfalai bekerített két akós vedrekkel felszerelt kútja, – ezzel szembe egy régi Családi Kápolna, – melly az Eszterhaziak, Deseffiék, ‘s régibb családok felirataival diszeskedik.

A kút vizének szintje fölött elhelyezkedő rejtekalagút megléte évszázadok óta a köztudatban van, de a vár megsemmisülését követően rendkívül nehéz feladat a felkutatása. Ha a véletlen nem siet a kutatók segítségére, abban az esetben csak jól felkészült, és bátor emberek járhatnak a rejtély végére – a kút felől keresve. A helyiek szerint legutóbb 1979-ben történt kísérlet arra, hogy a kút mélyére emberi szem tekintsen, de az akkori kutatás nem hozott kézzel fogható eredményt.

A kút megléte és a mélyben talán ott rejtőző ismeretlen alvilág már önmagában elég volt Hiti Péternek és csapatának – Csarnota Eszternek, Veres Györgynek és Kelemen Attilának (aki most már hivatalos barlangász) –  ahhoz, hogy célba vegyék a Török-kútként nevezett építményt (legutóbb Sáta alvilágába tekintettek be). Mivel bármiféle tevékenységet kizárólag hatósági engedéllyel lehetséges a kútházban végezni, ezért ennek (Csarnota Eszter segítségével történt) megszerzése után kezdtek csak hozzá a kutatáshoz, 2017. június 14-én.

Ember nélküli kísérletként egy 75 méter hosszú damilon lámpával ellátott kamerát engedtek a kútba. E szerkezet segítségével rögzítették a kút mélyének látnivalóit. A mintegy két méter átmérőjű, de több mint 65 méter mély kút ezúttal is megőrizte a titkát, így szenzáció ezúttal nem született, az alagút, ha létezik, rejtve maradt. Néhány – hátborzongató – képen azért tekintsünk bele a kút legújabb kori kutatásába. Legvégül három kép látható a Pesty Frigyes által leírt családi kápolnáról, amelyben korábban emberi csontokat találtak (a burkolat alatt, azon a helyen, ahol a férfi-alak lábai láthatók).

 

Mostanában ennyien olvasták: 179

Hasonló bejegyzések: