Sáta helytörténete – A könyv

Korképek Sáta történetéből – Sáta helytörténete
ISBN 978-615-01-1665-5
274 oldal

Tartalomjegyzék

Előszó…..5
A szerző a könyvről…..7

Sáta a világban…..13
A tájegység földrajzi elhelyezkedése…..14
Sáta helynevei…..16
Sáta népességének változásai…..20

Történelmi idővonal…..21
A történelem kezdetén…..22
A Sáta-nemzetség…..23
Barkó és palóc…..25
Sáta első említése – 1281…..28
A Báriusok…..31
A török idők…..33
Sáta a Szent-Péteri, majd az Ózdi járásban…..37
Sáta 1773-1848…..40
Sáta 1851-ben…..45
Kőszénbánya Sáta határában – 1888…..46
A Sátai Takarékpénztár Részvénytársaság 1898-1943…..49
Közösségi élet a XX. század elején…..53
Korabeli krónika az 1940-es évekből…..55
Sáta a II. világháborúban…..58
Sátai Földmívesszövetkezet – 1946…..68
A Sátai Dolgozók Személyszállító Szövetkezete – 1948-1951…..69
Sáta az 1950-es években…..74
A falu vezetői a rendszerváltást követően…..80

Sátai látnivalók…..81
A Fáy-kastély…..82
Beszélgetés a sátai kastély új tulajdonosával…..97
A római katolikus templom és a plébánia…..103
A Mária-kápolna…..110
Az Emlékezés Oszlopa…..117
Világháborús emlékmű a polgármesteri hivatal parkjában…..118
A Szelekovszky-emlékoszlop…..121
A B-24 Liberator története…..125

Nevezetes sírok a sátai temetőben…..130
Lenkey Mihály sírja…..130
Kis Jókai Ágoston Ferenc sírja…..132
Az egykori izraelita temető…..133

Középületeink…..135
A sátai iskolákról…..136
A községháza – 1933 …..150
Könyvtár – 1927…..153
A mozi és a kultúrház…..154
Egészségház…..155
Posta…..157
Ravatalozó – 1981…..158
Óvoda – 2021…..159

Hagyományainkból…..161
Sátai lakodalmas szokások…..162

Sátai származású ismert emberek…..167
Ágoston Amália….. 168
Bartha József…..169
Jordán Sándor (Shemuel Zanwil)…..171
Szegőfi Mária…..172
Szvorényi József…..173

Sátai korképek…..177
A sátai boszorkány – 1839…..178
Az aranylelet elherdálása – 1844…..180
Sátai szál az 1877-78-as orosz-török háborúban…..182
Szeleczky Zita szüleinek sátai házasságkötése – 1907…..183
Amikor az Eger-Putnok vasút Sátára érkezett – 1908…..185
Ami jobb volt Sátán, mint Egerben – 1914…..192
Gyilkossági kísérlet a sátai földbirtokos ellen – 1919…..193
Barkóföldön – 1926…..194
Szerelem a kastély árnyékában – 1926…..196
A sátai Szívgárda – 1926…..202
A sátai községháza kirablása – 1929…..207
Az LZ-127 Graf Zeppelin Sáta fölött – 1931…..212
Birtoklevél – 1946…..215
Az 1963-as nagy árvíz…..216
Budapesti mesék: a film – 1976…..218
A vármegye legöregebb polgárától a magyarfajtájú kutyákig….. 220
Miért „Sáta község” és miért nem egyszerűen „Sáta”?…..223

Sátai alkotók, művészek …..225
B. Mester Éva…..226
Bari József (Zoli)…..229
Bartók Vince…..231
Eke Zsolt…..235
Keresztesné Király Rózsa…..238
Kovács Csaba…..240
Szabó Alexandra…..242
Tóth Kamilla…..244

A sátai sport…..247
A sátai sport régmúltja…..248
A közelmúlt eredményei…..251
A sátai sport arcai…..253
A sátai labdarúgás…..258

Tevékenyen Sátáért…..267
Kalendárium…..271
Köszönetnyilvánítás…..273

A könyv adatlapja a moly.hu-n >>
A könyv a FB-oldalamon >>
A könyv Sáta Község FB-oldalán >>

Tájékoztatok minden kedves érdeklődőt, hogy a könyv első kiadása elfogyott. A bővített tartalmú második kiadáson dolgozom, a könyvre vonatkozó igényét kérem, jelezze az alábbi email-címen:

 

 

Mostanában ennyien olvasták: 1545
Hasonló bejegyzések
Hét ember és egy odaveszett vers emlékére

24 éve, 1986.  január 28-án az amerikai Challenger űrrepülőgép az indítását követő 73. másodpercben egy robbanás következtében megsemmisült. Hét amerikai Read more

Karnyújtásnyira a város

A Karnyújtásnyira a város című novellám szövegéből egy internetes alkalmazással szófelhőt készítettem, ami az írás jellemző szavait, gyakoriságukat és jelentőségüket Read more

Szendrei és Rizling

Megjelent a Dimenziók - 57 mai magyar novella című antológia (Aposztróf Kiadó) (benne a "Karnyújtásnyira a város" című novellámmal). A Read more

Szó-kincs 2011 antológia

Megjelent a Szó-kincs 2011 című antológia, benne az "Add vissza az aurámat!" című novellámmal. Olvassa el: Add vissza az aurámat! Read more

Fogság – Az ország titka

Téli olvasmányom volt Spiró György „Fogság” című könyve. Felejthetetlen élmény, mit mondjak, még bizonyosan el fogom olvasni néhányszor. Utána jött egy másik könyv, másik szerzőtől, de ne szaladjunk ennyire előre.

Valamikor ezelőtt – óvatos, rácsodálkozó „számonkéréssel” – megkaptam a moly.hu-n, hogy (50 körül lehettem akkor) most olvasom-e „még csak” Zsoldos Péter „Távoli tűz”-ét, a Gregor Man-trilógia könyveit és nem fiatal koromban? Igen, van az úgy, hogy „csak most” olvas az ember bizonyos regényeket, egy fél élet könyvfalása után. Ugyanez történik ezúttal is, Spiró „Fogság”-a után: igen, még „csak most” jutottam el Mika Waltari könyveihez, elsőként „Az ország titka” címűhöz.

Nos, emberek… Nem tudom, hogy volt-e már olyan olvasó, aki a „Fogság” után rögtön „Az ország titká”-hoz kezdett, ha esetleg nem, akkor nagyon javaslom ezt a sorrendet. Waltari 1959-ben gyakorlatilag megírta Spiró 2005-ös könyvének a folytatását (esetleg fordítva, előzményként). Folytatás alatt érdemes Spiró történetének egyfajta tovább gördülését érteni. A legtöbb szereplő személye nem egyezik meg a két regényben, az események mégis a „Fogság” végén továbbörökített ösvény mentén haladnak. „Az ország titkába” egyre mélyebben hatolva már-már azt érzi az ember, hogy Marcus Mezentius Manilianus útja során egyszer csak összetalálkozik Urival… Micsoda találkozás lehetne!

Nekem véletlenül kerültek a kezem ügyébe ezek a könyvek így, ebben a sorrendben, de aki a jelenséget felismeri, tisztában van azzal, hogyan is áll az ember ezekkel a „véletlenekkel”. Sok az út, és a tévút is sok. Ez az év jól indult könyvekből, ez nem lehet tévút.

És valóban, a „Quo vadis”-t sem olvastam „még”, pedig gyerekkoromban folyton a fejemre esett. Veszíteni bizonyára azzal sem fogok.

A bejegyzésben említett könyvek:
Spiró György: Fogság
Mika Waltari: Az ország titka
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis

Mostanában ennyien olvasták: 419
Hasonló bejegyzések
Gyufám se volt, nemhogy életem

Sajnos nem ismertem személyesen Málik Rolandot. Annyi mindenkit nem ismerünk, és később már hiába minden, marad egy papírillatú gondolatköteg. Úgy Read more

Könyvajánló – L. Vasziljev: Telepátia

L. Vasziljev: TelepátiaAlcíme: A fiziológus észrevételeiVnumenie na rasstavnii - Zametki fiziologaEredeti kiadás: Moszkva, 1962Magyar kiadás: Gondolat Kiadó, 1964 (Go 208-f-6466) Read more

A telepatikus képesség, spontán telepátia

Részlet L. Vasziljev: Telepátia című könyvéből Ha az ember első ízben találkozik a gondolatátvitel és a spontán telepátia jelenségeivel, rendszerint Read more

Vissza az Időkutató Intézetbe

Ariadna Gromova - Rafail Nugyelman Nyomozás az Időkutató Intézetben Táncsics Könyvkiadó, 1975 Terjedelme: 400 oldal ISBN 963 320 250 7 Eredeti Read more

Drosera szétültetés

Ma délelőtt 10 Celsius-fokot mért a hőmérő a ház délkeleti oldalán, napsütés, csendesség. Mi lehetne jobb alkalom arra, hogy ritkítsam egy kicsit az egyik Drosera Capensis-t?
Még abban a tárolóban voltak, amiben megvettem őket, az egyik ráadásul a kiégés utáni helyreállított állapotban. Jó helyen tartottam őket eddig, burjánzanak, jól vannak, de az eredeti helyükön már elég zsúfoltan leledzenek. És itt van ez a jó idő…

Bátran hozzáfogtam, hiszen még az esetükben jelzett, enyhe téli visszahúzódásnak sem adták jelét. Forró vízzel fertőtlenítettem egy műanyag „cserepet”, kiraktam a napra száradni. Utána feltöltöttem tőzeggel, megnyomkodtam, majd csináltam helyet a kiemelendő növénysarj gyökerének.
Kiemeltem az egyik növényt, olyan hosszú gyökeréig nyúltam le, ameddig a testvérek roncsolása nélkül lehetséges volt, de még így is szakítani kellett rajta. Átemeltem az előkészített tőzeges edénybe (lásd: „cserép”), és a többiek mellé raktam a mocsárba.

A dolgot bonyolította, hogy ugyan a legkisebb sarjat emeltem ki a bokorból, óvatosan, vigyázva, de jött vele együtt egy apró, addig nem is látható másik sarj. Értelmét nem láttam visszanyomkodni a nagy bokor mellé, így egy kis műanyag tárolót gyorsan fertőtlenítettem, kiszárítottam a napon, feltöltöttem tőzeggel és elültettem benne ezt a kis növendéket. Így most már szinte egy farmom van Droserákból, főleg, hogy a nagyobbik átültetett növény mellé három magot is eltettem.

Ezt a sarjat vettem külön
Ilyen az új helyén
Oldalt a vele együtt kiemelt, kisebb sarj…
…ami szintén külön helyet kapott
Mostanában ennyien olvasták: 1245
Hasonló bejegyzések
Blog, a sajátom

Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more

Ózd-Vasvár gerendavára

Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more

Csontzörgés éjfélkor a padláson

A héten találtam egy ilyen idézetet, annak ellenére, hogy nem kerestem. Egyszerűen csak olvastam egy helyen, és nem lehetett otthagyni, Read more

Hogy tartod biztonságban az írásaidat?

Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more

Állapotfrissítések 90+ éve – Egri pillanatok 15.

Különös véletlen folytán került a kezembe két régi képes levelezőlap, a történet annyira mindennapi, hogy nem is részletezem. Az egyik kép egy pétervásári utcakép a Községházával 1926-os, a másik az ózdi Olvasó színházterme 1927-es feladási dátummal, a képeslapok tehát több mint kilencven évvel ezelőtti időpillanatokat ejtettek foglyul.

A lapok közös pontja a címzett, bizonyos K.B., egri nagyságos úrleány, aki más-más úrtól kapta a fennmaradt két üdvözletet. A levelezőlapokra írt – ennél fogva nyílt – üzenetek túl sok mindent nem árulhattak el a címzett és a feladó közötti viszonyról, de ha megismerjük és továbbgondoljuk a leírtakat, az 1926 augusztusában született „állapotfrissítés” hordoz talán a barátinál is melegebb atmoszférát.

E képeslap ceruzával íródott. Rejtélye, hogy írója szerint az a „Terennei” (névmódosulatai: Kis-Terenne, Kisterenye, Bátonyterenye) váróteremben született, mégis az onnan mintegy 300 kilométerre, Békés megyében található Mezőhegyes postabélyegzője igazolja a feladást. Az úr teljes egészében, sőt, azon túlmenően is kihasználja a rendelkezésre álló csekély helyet a fontosnak gondolt információk tudatására: honnan hová tart és hogyan, hol van éppen, legfőképpen pedig, hogy milyen gondolatok foglalkoztatják írás közben. Jólértesültségéről tanúságot téve felhívja az úrleány figyelmét egy remek sporteredményre, az egri Bárány István aranyérmére, amely éppen azokban a napokban született az 1926 augusztusában Budapesten rendezett Európa Bajnokság 100 méteres gyorsúszás versenyszámban. A képeslap szövegnek szánt helye kevésnek bizonyul az üzenetnek, így a szöveg átfolyik a képet ábrázoló oldalra, ahol Pétervására település Községháza látható. Micsoda kivételes szerencse lehetett 1926-ban, hogy éppen a hódoló munkahelyét megörökítő képeslapot küldhet „kis falujáról” a kedvelt hölgynek, így vizuális megerősítésként X-el jelölheti a napi rutin helyszínét.

Kedves B.! 1926 augusztus (25?)
Itt ülök a Terennei váróteremben és várom a gyorsot, amelyik elvisz Buda-Pestre, közben dagad a keblem, mert olvasom a lapokból, Hazánk és Eger város büszkesége, Bárány megint megnyerte az európai bajnokságot. Egerből a korai vonattal (½ 5) jöttem el. Reggel 3-kor a pétervásári kollégám föllármázott, s vele el is jöttem, mert a későbbi vonatnál nem lett volna kocsim. Itt küldöm a kis falumat, az X jellel jelzett teremben tanítom a gyerkőcöket. Jól érzem magamat, csak egy kicsit álmos vagyok, mert nem tudtam aludni. A vonat visz Pestre, gondolatban meg Eger felé tartok… Szívélyesen üdvözli M.J.

A második levelezőlap, azaz állapotfrissítés már egy másik úrtól érkezett, 1927. szeptember 2. a dátuma. A szöveg fekete tintával, feltételezhetően töltőtollal íródott, témája pedig amolyan élére hajtogatott megfogalmazása egy olyan helyzetnek, amelyben az üzenő messziről hazalátogat, de nem minden rokon, ismerős számára tud időt szakítani a személyes találkozóra. Az előző levelezőlappal ellentétben itt minden világos és okszerű, első feltételezéssel a kapcsolat az úrleánnyal tán rokoni, nem túl közeli és nem is túl fontos, ezért nem jutott idő a látogatásra, talán majd legközelebb. Második feltételezés: a kapcsolat még túl friss, emberünk csendőr, rendőr, katona, tűzoltó vagy vasutas, aki munkája fontosságának kihangsúlyozása érdekében a távolabbi, magasztos célt szem előtt tartva – az óvatos lépések taktikáját választva – ezúttal inkább nem keresi fel személyesen a kedvelt hölgyet és családját. K.J. Ózdról tér haza Egerbe, ahonnan önmagát kimentve – kicsivel később – újra Ózdra kell utaznia, hogy felvegye a szolgálatot. 1927-ben a Salgótarjáni-Rimamurányi Vasmű Rt. éppen felfutóban volt, tevékenységéhez és annak kiszolgálásához nagy létszámú munkaerőre volt szükség, amelyet más vidékekről érkezett munkások, alkalmazottak, tisztviselők és állami alkalmazottak biztosítottak.

A levelezőlap képes felén – közismert nevén – az ózdi Olvasó igényesen kialakított belső tere látható, rajta K.J. magyarázó szövege: „És a pompás Terem a mi szinházunk s mozink.”


Míg az első képeslap írója szívélyesen üdvözli a címzett úrleányt, utóbbi szerzőnk már kész úriember, a nagys. Asszonynak is kézcsókját kéri átadni.
K.J. nevére a levelezőlap összefüggéseit tekintve, és főleg a név rendkívüli gyakoriságának köszönhetően nem találtam erre a momentumra vonatkozó dokumentált nyomot, feltételezhetően a fentebb jelölt munkák valamelyikét végezhette Ózdon.

Kedves B. – 1927 szeptember 2.
Ne rójja föl bűnömnek, hogy ily késve excusálom magamat. Az ok ugyanaz, mely arra kényszerített, hogy kedves társaságukat nélkülözzem – sajnos nálunk nincs kivétel az alól, hogy munkánkat adott terminusra feltétlenül felvegyük. Így végtelen sajnálatomra el kellett utaznom, ígérem azonban, hogy legközelebbi hazamenetelemkor pótolni fogom hibámat. Addig is kérem szíves elnézését. Kérem átadni kézcsókomat nagys. Asszonynak, s hasonló szíves kézcsókomat fogadja. KJ.
Ózd, 1927. IX. 2-án

Egri pillanatok 90+ évvel ezelőtt.



Mostanában ennyien olvasták: 2190
Hasonló bejegyzések
Blog, a sajátom

Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more

Ózd-Vasvár gerendavára

Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more

Csontzörgés éjfélkor a padláson

A héten találtam egy ilyen idézetet, annak ellenére, hogy nem kerestem. Egyszerűen csak olvastam egy helyen, és nem lehetett otthagyni, Read more

Hogy tartod biztonságban az írásaidat?

Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more

Az Eger-Putnok vasútvonal

Íme Boros Péter kiváló könyve, „Az Eger-Putnok vasútvonal” (megjelent 2018-ban). A könyv annak a hajdan volt, legendás vasútvonalnak állít emléket, amelynek egy, pontosabban – egy ideig legalábbis – két állomása is viselte a Sáta nevet. Aki utazhatott ezen a kivételes vasúti vonalon, annak rendkívüli emlék ez a könyv-dokumentum, másoknak pedig remek alkalom arra, hogy megismerjék Magyarország egykori legszebb vasúti szárnyvonalának történetét.

Az Eger-Putnok vasútvonal sokak szerint Magyarország egyik legszebb, vagy talán a legszebb vasútja. Nem ok nélkül sokszor a leginkább vadregényes, legszebb vonalvezetésű vasútvonalként emlegetik. 2008-ban a 100. születésnapját még épségben érhette meg, de a következő év végén a felső részét bezárták. Reméljük, hogy az alsó szakasza már megmarad, mert ennek a vasútvonalnak egyrészt ipari műemlékként, másrészt pedig mint egyfajta élményvonatozásra alkalmas turistalátványosságként is lenne létjogosultsága. 

Tartalom

Előszó
A Füzesabony-Eger vasútvonal története
Tervezett, de meg nem épült vasútvonalak
Az Eger-Putnok vasútvonal története
Visszaemlékezések
Az építés képei
Képeslapok
Képek
Mellékletek
Köszönetnyilvánítás
Felhasznált irodalom, források

A keményborítós, rengeteg fotót és információt tartalmazó, 178 oldalas, exkluzív kiállítású könyv beszerezhető a szerzőnél (borospe73 kukac gmail pont com).

A könyv moly.hu-adatlapja itt olvasható >>

Mostanában ennyien olvasták: 2960
Hasonló bejegyzések
Blog, a sajátom

Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more

Ózd-Vasvár gerendavára

Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more

Csontzörgés éjfélkor a padláson

A héten találtam egy ilyen idézetet, annak ellenére, hogy nem kerestem. Egyszerűen csak olvastam egy helyen, és nem lehetett otthagyni, Read more

Hogy tartod biztonságban az írásaidat?

Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more