Magyarország Geographiai Szótára,
mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik
I-II-III. kötet
Kiadta: Fényes Elek Pesten, 1851
Nyomtattatott Kozma Vazulnál
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
és az Állami Könyvterjesztő Vállalat közös reprint kiadása 1984-ben
archive.org
Bükki-Hegyháti falvak a kiadványban:
Sáta, Bóta, Uppony, Királd, Nekézseny, Csokva/Omány, Lénárddaróc
[huge_it_gallery id=”5″]
¶
Korképek Sáta történetéből
Az első Agatha Christie „könyvem” ez a rövid sztori. Úgy érzem, árnyalatnyival több energiát fordítottak arra, hogy könyvként jelenjen meg az írás, mintha egy novellagyűjtemény darabja lett volna – többet is érdemel. Novelláskötet-sorozatot jelöl a felirat a külső borítón, de ebben a könyvecskében csupán ez az egy írás olvasható.
A szerzőtől ugyan az első olvasásom, de azért előtte körülnéztem, mit írtak más olvasók különféle AC-könyvekről. Nyomoztak, vagy a szerzővel együtt, vagy magánúton. Ennek megfelelően a Három vak egérben már akkor keresni kezdtem a tettest, amikor még össze sem gyűltek mindannyian a fogadóban. Nem jártam sikerrel, egészen a végéig. Az ügy megoldása ugyanis nem az ilyen magamfajta, a törvényt tisztelő és abban bízó alakokra épít.
A történet stílusa az én (anglomán) felfogásomhoz is túlírt, szerintem nem beszélgetnek így egymással vadidegen emberek egy-két nap után, még vészhelyzetben sem. Bezzeg a házastársak, azok tudtak úgy beszélgetni, mintha vadidegenek lettek volna egymás számára (és nem a dramaturgia része volt). Mivel igen hosszú idő után AC kedvéért újra női írót olvastam, betudom talán ennek ezt a szokatlan „overflow”-t.
Mire bemelegedett volna a történet (és a fogadó), vége is lett. Az én értelmezésemben lettek volna még tartalékok a feszültség fokozásában, az izgalomfaktor további emelésében, egynémely karakter mélyebb beágyazásában, de összességében jó kis agytorna ez a rövid történet.
Agatha Christie: Három vak egér
Eredeti cím: Three Blind Mice And Other Stories
Sorozat: Agatha Christie novelláskötetei
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016
Fordította: Molnár Gabriella
Puhatáblás, 136 oldal
Fülszöveg:
Egy zimankós téli napon kis vendégfogadó nyílik az isten háta mögött, ahová, csodák csodája, egymás után érkeznek a vendégek: a kaján vigyorú walesi fiatalember, Christopher Wren; az agresszív, zord külsejű Mrs. Boyle; a katonás eleganciájú Metcalf őrnagy; és a pipiskedő külföldi, Mr. Paravicini. A panziót vezető újdonsült házaspár, Giles és Molly Davis a nagy munka közepette tán észre sem veszi, milyen különös alakok szálltak meg náluk.
Azután az intézményt egy hatalmas hóvihar a szó szoros értelmében elvágja a külvilágtól. Ám az aggodalom akkor hág a tetőfokára, amikor a rendőrség mégis eljut a Monkswell-vendégházba. Az ifjú Trotter őrmester ugyanis beszámol az egybegyűlteknek a két napja, Londonban történt gyilkosságról, s közli velük, a tettes itt van közöttük, és újból ölni készül…
Szerintem: 10/7.
A „Három vak egér” a Moly.hu-n
A „Havi egy AC 2017” kihívás további darabjai:
Gyilkosság Mezopotámiában >>
Öt kismalac >>
2017. február 6-án egy kutatócsoport indult útnak azzal a céllal, hogy felderítsék Sáta alvilágát, vagy legalábbis annak egy részét. A kimondott cél az volt, hogy a sátai Fáy-kastélyból induló, illetve az oda tartó, talán még egymással is összefüggő föld alatti járatokról szerezzenek információt arra a – szinte tényként kezelt – szájhagyományra alapozva, hogy a kastélyból több irányba is vezet kifelé út a föld felszíne alatt. Az ötlet megvalósításához hozzájárult egyik előző írásom, „A sátai kastély alvilága” című saját kutatásom, amelynek során én magam szintén felkerestem a jelenleg bejárt helyszíneket, de egy-két méteren túl, megfelelő felszerelés és társak hiányában nem mertem a föld alá haladni sem a pincékben, sem az alagutakban. A kutatási irány ezúttal a kastélyt körülvevő külső környezetből az építmény felé haladó járatok felkutatása volt, amelynek során elsősorban az ún. Cigánykői pincék és a Kőlyuk felőli, szabadon hozzáférhető földfelszín alatti objektumokat vizsgálta meg a csapat. A kutatást az időjárás nem segítette, azokban a napokban indult meg a január elején lehullott, nagy tömegű hó olvadása, ennek ellenére a mostoha körülmények között is érdekes helyszínekre jutott be a Hiti Péter, Kelemen Attila, Krakkó Péter, Veres György összetételű kutatócsoport.
Az alábbi képek az ő tulajdonukat képezik. Bízunk a jobb időben – és a folytatásban!
Figyelem! Ne próbálják meg utánuk csinálni megfelelő óvintézkedések nélkül!
Kapcsolódó tartalom:
This post is about an experimental exploration of some supposed passageways between tunnels, caves and underground lanes around the so called Fáy mansion in the Hungarian village Sáta. Read the post, watch the shots, but do not follow these actions without appropriate precautions.
¶
The P7B 2016 Odysseus experiment involved a series of winning sessions using ARV Studio software.
Participants in the P7B group produced transcripts during this experiment, demonstrating their remote viewing abilities.
P7B 2016 Odysseus – examples of best winning sessions (transcripts) produced by P7B group members in the P7B 2016 Odysseus ARV series – powered by ARV Studio software.
I participated in this special experiment. Here you can see my best transcript I’ve made in this project.
Egy apró momentumon múlt, hogy ez a bejegyzés egyáltalán megszületett 🙂 Az elmúlt század negyvenes éveinek végén ugyanis – bizonyos családi események következményeként – kis híján Amerikába települt át családom jelentős ága. Ha ez megvalósult volna, ma bizonyosan nem az amerikai Barta családnevűek közé tartoznék (de a hazaiakhoz sem), bár, ki tudhatja biztosan? Aztán minden hivatalos utazási engedély, dokumentumok, stb. megszerzését követően nagymamám egyszer csak meggondolta magát – és maradtak. A történet eddig tart, nincs tovább. Arra, hogy egyáltalán hogyan merült fel az utazás gondolata annak idején, a családi archívumban talált néhány fénykép enged következtetni.
Íme az egyik, Amerikából postán elküldött fotó, amelyen egy 1940-es Plymouth Coupé látható, 1947-es Illinois 624221 rendszámmal. A kor szokásának megfelelően a kép hátulján (is) üzentek az itthoniaknak. A rövid üzenet megfelelő korképet alkot mind az akkori amerikai, mind a hazai viszonyokról, a szövegbe keveredve az amerikás magyarok által előszeretettel használt „káré” car (kocsi, autó), valamint a „drive” vezetni, hajtani szavaknak a magyar nyelvbe ültetésével.
Ez ez én kárém és Margit ángyodé. Ne hidd el testvér, hogy Amerikában három embernek van egy pár cipője, Amerikában nagyon sok munkás ember hajt kárét, amit Magyarországon sok munkás még nem is látott, nem hogy hajtott volna. (…)
1949 July
¶
