A Főnix Dala – 2014 június

A Főnix Dala
Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként.
VI. évfolyam 2. szám, 2014 június

A lapban megjelent szerzők és műveik:

  • Andonis Theodokopoulos: Kevés csomaggal…
  • A Szerkesztő: Kedves Olvasó!
  • Magyar Magda: Mesélni igazán, Dalol a táj, A csend, Estbe hajló, Fűzfadal, Vágyakozás, Szerelem I., Szerelem II., Várakozás, Hittel-akarattal
  • Fleiszig Rózsa: Menj, siess haza!, Sűrű árnyékban, Ha nem restellnél
  • Dubniczky István: Út…, Feladat
  • Mag Imre: Egy lövés az éjszakába’, Vágyódás, Álom és valóság, Már megint
  • Havasi Orsolya: Második levél
  • Márton András: Gőzmondások, Tiltás tiltás!, Szahara álomvilágában élek, Szeretnék egy barátot…, Derűs himnusz
  • Bartha Gizella: Az őrző imája, Magyar kívánság, Tűztánc, Sacra dies, Hitvallásom, Lélektükör
  • Majzik Ilona: Az alma nem esik messze…
  • Báthory Attila: Álom, álom, Hívogató, Sorsom ösvényein
  • Czékus Jób: Kereszt a Sátor-hegyen…
  • M. Fehérvári Judit: Világnak végén, Végállomás
  • Németi Vas Katalin: Édesapám 80. születésnapjára, Példaérték, Örökség, Megtisztulás, Kisasszony havában, Törvényalap
  • Kecskés Borbála: Végtelenbe, Apám mellett, Ünnepel újra
  • Bányász Viktorné: Kálvária? Száműzetés? (20. rész)
  • Rózsa Margó: Elmondanám, Eljöttem
  • Gavallér János: Égjetek!
  • Hancsovszki Renáta: Egy kis falu nagy napja
  • V. Hegedűs Zsuzsanna: Egy nyári reggelen, Esküvőre mentünk, Haikuk, Nem kérek sokat, Égi oltárkőnél, Csalódás, Csillaghullás
  • Sinka Éva: Szíve színarany, Lehullik a rózsa
  • Barta József: Korpuszként kiáltok, Csendes eső
  • Aforizmák
  • Satelles: Pad a kert mélyén – Az Aranykor kertje, Augusztus végén
  • Nyergessy Ildikó: Álom-dúdoló
  • Bige Szabolcs Csaba: Emlékeim lenyomatait őrzöm
  • Fekete Márta: Örömtől, Itt vagy, Karjaidban
  • Gargya Margit: Erdei öröm, Érzés
  • Orosz Piroska: Nevet egy képről, Ölelésedre vágyom
  • Bencs Gizi: Amit szeretnék még, Barátom
  • Török István: Emberség
  • Németi Zoltán: Augusztusi égbolt
  • Pál Albert: A szépek-szépe, Pesti képek, Mondd miért? Gondűző, Egy lélekgondozó
  • P. Jószay Mária: Utak, Tavasz, Muzsika, Az idő
  • Lelesz Pál: Óh, Hazám!, A debreceni Nagyerdőben, Tavasz, Gondolat, Nosztalgia (vágyakozás)
  • Herner József: A Száz éves fénykép
  • Telenkó Ildikó: Altató dal, Merre menjek? Isten szeret engem
  • Boér Klára: Felismerés
  • Pethő Klára: Hallgass meg Uram! (Dialógus az Istennel), Élet-alkony, Szemlélődés
  • Kozma Rózsa: Fohász
  • Thököly Vajk: Anyanyelvem
  • Mi van a rovásunkon?
  • Hírek, információk – Pályázatok – Rejtvény

A címlapon: Debrecen, Megyeháza

 

Mostanában ennyien olvasták: 2046

Hasonló bejegyzések
Blog, a sajátom

Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more

Ózd-Vasvár gerendavára

Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more

Csontzörgés éjfélkor a padláson

A héten találtam egy ilyen idézetet, annak ellenére, hogy nem kerestem. Egyszerűen csak olvastam egy helyen, és nem lehetett otthagyni, Read more

Hogy tartod biztonságban az írásaidat?

Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more

Deezer – a könyveken túl

Emlékezetem szerint eddig még nem fordult elő, hogy fizetős szolgáltatásról írtam volna a weboldalamon. Ez a bejegyzés is kizárólag azért született, hogy egy olyan alkalmazásról írjak, ami – végül fizetős, de – rendkívül hasznos, különösen, ha elfáradt a szemünk az olvasásban. A több eszközön (mobil, tablet, asztali pc) is futó Deezer nevű zenefolyamról van szó, amelyet egy ideig én is fenntartással figyeltem, kezeltem, de aztán meggyőzött. Miről is van szó tulajdonképpen?
A Deezer nem más, mint egy úgynevezett zenei stream szolgáltatás, egy internetes rádióba oltott zenedoboz. A regisztrált tagok a mai napi állás szerint több, mint 30 millió zeneszámból választhatnak hallgatni valót, állíthatnak össze lejátszási listákat, hallgathatnak tematikus vagy akár előadóhoz kötött rádió-streameket. Egyszerűsítve: felhasználói fiókunkban egy helyre lehet gyűjteni a kedvenc zenéket, bármilyen szempont szerint csoportosítani (vagy akár ömleszteni), majd azokat meghallgatni – kedvünk szerint.
A Deezer alapértelmezetten interneten, böngésző segítségével vehető igénybe, letisztult, áttekinthető kezelőfelületen, a netes elérés alapbeállításként mindegyik csomagnál elérhető.

A zenéinkhez vezető folyamat természetesen regisztrációval kezdődik, ahol három úgynevezett „csomag” közül választhat az ügyfél.
Létezik ingyenes – „Felfedezés” nevű – csomag, ez egy hónapig korlátlanul használható interneten, elszórtan néhány (többnyire a Deezer-t ajánló) reklámmal a dalok között. Egy hónap elteltével csomagot kell választani, lásd alább, de maradhat a felhasználó az ingyenes lehetőségnél is, viszont a próbahónap leteltével tovább már csak havi 2 órát hallgathatja kedvenc zenéit a rendszerben, ami – ha ráérzünk a playlist-ek ízére – nem tűnik túl soknak.

Amennyiben a regisztrációt követő egy hónap után fizetős csomagok közül választva vinnénk tovább a felhasználói fiókunkat, két lehetőség áll rendelkezésünkre.
A „Premium” csomag szintén interneten élvezhető, viszont nincsenek hang-reklámok a dalok között, és immár 320 kb/s-ig terjedő hangminőséggel hallgathatók a zenék, továbbá a felhasználók kapnak egy virtuális keverőpultot is. Mindezek ára elviselhető, havi 1.049 Ft, kötöttségek nélkül, továbbá 15 napig kipróbálható a csomag, ez az időszak nem számít bele az árba.

Az 1.499 Ft-ba kerülő „Premium+” csomag a csúcstermék, ez szintén kipróbálható 15 napig, viszont itt már bármilyen eszközön igénybe vehetjük a rendszert, akár internet kapcsolat nélkül is, mivel a zenék és a lejátszási listák letölthetők az adott eszközünkre. Természetesen itt sincs reklám, valamint exkluzív tartalmakat kapunk, például albumokat hallgathatunk meg azok megjelenése előtt, nyereményjátékokon vehetünk részt, ahol a kedvenc előadónkhoz kapcsolódó ajándékokat, koncertjegyet, lehet nyerni.
Ide kívánkozik még, hogy a Deezer mobil eszközön való használatának ösztönzése céljából az egyik hazai mobiltelefon-szolgáltatónál tarifába épített Deezer-hozzáférést kínál. Ha felkeressük a rendszer kezdőoldalát, azonnal ki is derül, hogy melyikről van szó.

A dalok mindegyik csomagnál megoszthatóak: beágyazhatóak weboldal kódjába (több beállításban is), azonnal továbbküldhetőek email-ben, vagy a rendszerbe épített Facebook, Twitter, G+ megosztási lehetőségekkel szórhatjuk szét a felfedezett zenét. Arra érdemes figyelni, hogy regisztrálatlanul csak félperces belehallgatási lehetőséget kapunk.

Abban az elképzelhetetlen esetben, ha nincs kedvenc zenénk, akkor majd lesz, mert a rendszer mindent megtesz azért, hogy legyen. Ha cél nélkül érkezünk a fiókunkba, abban az esetben nagyon jól tud jönni az „Ezt hallgasd!”, esetleg a „Zenehallgatási toplista”, vagy a „Rádiók” menüpont, ahol az elnevezéseknek megfelelő zenei folyam indul el, illetve a Rádiók név alatt tematikus vagy előadóhoz kapcsolódó folyamot indíthatunk el.
Mire megismerjük a rendszert, addigra az készen áll az ízlésünk szerinti zenéket a rendelkezésünkre bocsátani. A zenékbe itt-ott belehallgatva ugyanis lehetőségünk van (egy kis szívre kattintva) kedveltté tenni egy dalt, amelyek fajtái és előadói alapján a rendszer a fent felsorolt ajánlatain kívül egy „Flow” nevű folyamot is felkínál részünkre, amelyben eddig nem hallgatott, de már kedveltnek jelölt dalokhoz hasonló zenéket indít el nekünk.

A reklámokról: olyanok, mint máshol. A felhasználó számára fölöslegesek, főleg azok, amelyekben a Deezer saját magát ajánlja nekünk, azoknak, akik éppen a Deezer-t hallgatjuk. Persze arra igyekszik rávenni mindenkit, hogy térjen át a fizetős csomagra, ha esetleg még az ingyenesben lennénk. A rendszer saját hangerő-szabályozó csúszkájával ezt a reklámot nem lehet sem halkítani, sem némítani, hát persze… 🙂 Külön szót érdemel más előadók albumának ajánlása a zenéink közben, ebből csak egy merítés: elmélyed az ember a hetvenes évek gitárzenéjében, majd az ötödik és hatodik szám között beúszik egy mai előadó r’n’b zenéjének ajánlója… Mint a kovászos uborka és a kakaó: külön-külön finom, de együtt…

A zenei kínálatról mindent elmond a rendszerben lévő dalok száma, ma, a bejegyzés írásakor ez 30.697.294 db. Biztosan lesz, amit nem találunk, de vegyük észre, hogy a leggyakrabban látogatott áruházunkból is jövünk úgy ki alkalomadtán, hogy „na, még ez sincs…” – és legközelebb biztosan lesz.

Kedvenc zenéimet 95%-ban megtaláltam, lejátszási listákba rendeztem, az egyikbe meg is hívom Önöket. Ez nem más, mint a Guitar oldie masterpieces, amelyikbe olyan nem várt ritkaságokat is találtam, amit például „a” videómegosztó portálon sem. Csak néhány előadó, akiket felvettem erre a playlist-re, ami jelenleg 100+ válogatott zeneszámot tartalmaz több, mint három óra zenefolyamban: The Shadows, The Ventures, The Marketts, Jan & Dean, The Tornados (pl. a „Science Fiction című album dalaiból), Johnny & The Hurricanes, The Spotnicks, The Atlantics, The Trashmen, The Guess Who, The Belairs, és így tovább. Ez a playlist publikus, itt meghallgatható: www.deezer.com/playlist/911387595

A ritkaságokról: a régi gitárzene művelőinek dalai közül íme két elveszett gyémánt, amire rátaláltam a Deezer-en: az Instant Guitars és a Bluebird a The Ventures előadásában. Az alább beágyazott lejátszóból meghallgatható a dalok egy része, ne feledjük, hogy regisztrálatlanul csak belehallgatásra van lehetősége az ide (vagy a Deezer-re) látogatóknak – ez a fentebb linkelt playlist-re is érvényes.

Mostanában ennyien olvasták: 2878

Hasonló bejegyzések
Blog, a sajátom

Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more

Ózd-Vasvár gerendavára

Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more

Csontzörgés éjfélkor a padláson

A héten találtam egy ilyen idézetet, annak ellenére, hogy nem kerestem. Egyszerűen csak olvastam egy helyen, és nem lehetett otthagyni, Read more

Hogy tartod biztonságban az írásaidat?

Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more

Pszichometria a gyakorlatban

mental_psychometry

A távérzékelés mellett egyik kedvenc módszerem az úgynevezett pszichometria, amely közeli rokona a távérzékelésnek (remote viewing), és amelyet szintén kettős értelmezésben ismerhetünk. Ahogy a távérzékelés fogalmára is létezik egy műszaki, méréstechnikai meghatározás, úgy a pszichometriára is más fogalmat használ a köznapi tudomány. A pszichometria jelentése hivatalos értelmezésben: lelki működéseket mérő, vizsgáló módszereinek gyűjtőneve1.

Ebben a bejegyzésben nem a lelki működést mérő eszközöket szeretném ismertetni, hanem egy másfajta, szintén pszichometria néven ismert módszert. Ezt különféle, kézbe fogott tárgyak információinak elménkkel történő olvasásával, azaz energia-lenyomatok tapintással való érzékelésével azonosítjuk. A folyamat tulajdonképpen élettelen tárgyak memóriájának kiolvasási módszere. Ezt a fajta pszichometriát másképpen tisztánérzékelésnek is hívják.

Ez a folyamat (rendszerint) tárgyak érintése, kézben tartása által a belőlük érkező információk érzékelését jelenti. Feltétele a fizikai jelenlét, azaz az érintett tárgynak és az érzékelést végző személynek ugyanazon a helyen kell lenniük. Ez a körülmény egyértelműnek tűnhet elsőre, viszont ha ismerünk más, pszichikus érzékelési folyamatot, például a távérzékelést vagy a hipnózis egyes fajtáit, ahol a vizsgált tárgy, személy, folyamat (stb.) nem a vizsgálatot végző személy fizikai közelségében van, feltétlenül meg kell említeni ezt.

A pszichometria történetéből

A „pszichometria” kifejezést az amerikai Joseph R. Buchanan fiziológiaprofesszor alkotta meg 1842-ben (a görög psyche szóból, melynek jelentése „lélek” és a metron szóból, ez pedig „mértéket” jelent). Buchanan volt az első szakemberek egyike, aki pszichometriával kísérletezett. A jelenség kimutatására egy próba során gyógyszereket helyezett üvegfiolákba, majd tanítványait arra kérte, hogy pusztán a fiolák kézben tartásával azonosítsák azok tartalmát. A sikeres azonosítások aránya meghaladta a véletlennek betudható értéket (ezeket az eredményeket később az 1849 és 1856 között kiadott többkötetes Journal of Man című könyvének egykében publikálta). Buchanan úgy magyarázta a jelenséget, hogy a tárgyaknak „lelke” van, amely megőrzi a tárgy „emlékeit”.

Buchanan munkája felkeltette William F. Denton amerikai geológus professzor érdeklődését. Denton kísérleteket végzett annak megállapítására, hogy a pszichometria működik-e földtani anyagokkal. 1854-ben nővére, Ann Denton Cridge közreműködésével szövetdarabokba helyezett mintákkal végzett kísérletet. Ann nem láthatta, mit tartalmaznak a szövetzacskók, azonosításukra nem is a kezét használta, ugyanakkor az érzékelés során a homlokára helyezett csomagok tartalmának eredetét az általa kapott élénk mentális képeken keresztül pontosan le tudta írni.

Gustav Pagenstecher német orvos és pszichikus kutató 1919 és 1922 között pszichometriai képességeket fedezett fel egyik páciensében, M.R. de Zieroldban. Maria képes volt transzállapotba kerülni egy tárgy kézben tartása közben, majd ebben az állapotban tényeket közölni annak múltjáról és jelenéről, leírva látványokat, hangokat, szagokat és egyéb érzéseket a tárgy azon „tapasztalataiból”, amelyek addig érték azt. Pagenstecher elmélete az volt, hogy a pszichometrikus alany képes ráhangolódni az objektumban összegyűjtött tapasztalatok „rezgéseire”.2

Hol van az információ?

Hogyan lehetséges egy tárgyról információkat nyerni egyszerűen annak érintésével, kézben tartásával?

Ez a közös tudatmező segítségével lehetséges. A közös tudatmező információkat tárol minden létezőről, azaz akár egy személyről, akár tárgyról, eseményről vagy helyről van szó. A tárgyakról szólva: minden egyes tárgyat a valóságban pszi-mező vesz körbe, azaz olyan „mágneses” mező, amely az adott tárggyal történt minden esemény információját tartalmazza. Abban az esetben, ha ezt a tárgyat egy különleges érzékeléssel bíró személy a kezébe veszi, a tárggyal kapcsolatos információkat érzékelni – és ezáltal dokumentálni – tudja. A szakirodalom ezt „tárgyak olvasása érintés útján” kifejezéssel illeti (reading objects by touch).

A mentális pszichometria egy normális pszichés működés, ösztönös tudás, amelynek segítségével a körülöttünk lévő tárgyak energia-mintáit tudjuk olvasni, ezekből információkat állapíthatunk meg a kézzel érintett tárgyról. Működése az úgynevezett „tudatelőttes emlék” elvén alapul, amelynek deduktív alapvetése szintén a közös tudatmező, illetve a pszi-mező megléte. E fogalom rövid példája az a jelenség, amikor nem vagyunk tudatában annak, hogy a falióra hatot üt, de néhány óraütés után felriadunk, ekkor visszafelé is képesek vagyunk megszámolni azokat az ütéseket, amelyekről azt hittük, hogy nem hallottuk őket3.

Tudatelőttes emlék: emlékek, gondolatok amelyek pillanatnyilag nem részei a tudatnak, de oda beemelhetők, szükség esetén hozzáférhetők.

Az erősebb érzelmek egyértelműbb nyomot hagynak a tárgy energiamezejében. Egyes pszichikusok (érzékelők) ezeket a markáns energiamintákat érzékelik. Azokból a lenyomat-mintákból, amelyek a tárgyak mágneses mezőiben maradtak, bármilyen információ kinyerhető: kivel vagy mivel mi, mikor, hol, miért történt. Az információk többnyire a ezekben az érzékelési formákban érkezhetnek: érzések, hangok, illatok, ízek, színek, képek, számok, késztetések.

A pszichometriát az emberek a mindennapjaikban használják, leginkább önkéntelenül, a személy számára észrevétlenül. Egy-egy tárgy szándékos, vagy véletlen érintésével akár másodpercek alatt is lezajlik a folyamat, az már egy másik kérdés, hogy a legtöbben nem figyelnek fel rá, fel sem ismerik. A csekély mértékű érzékelésre hajlamos személyeknél megindul ugyan a felismerés folyamata arra vonatkozóan, hogy különleges információkhoz jutnak éppen, de a következő időpillanat eseményei (például leteszik a tárgyat) elterelik erről a figyelmüket, majd az érzékelt információs képek belevesznek a cselekvési rutinba.

A különleges érzékelésre képes emberek ezzel szemben nagyon is jól tudják, hogy miért történik az, hogy képeket, képsorokat látnak akkor, ha kézbe vesznek egy tárgyat, hiszen tulajdonképpen a tárgyakon, személyeken, helyeken keletkezett energia-mintákat, „emlékeket” olvassák. Ennek megfelelően vagy tudatosan készülnek egy-egy ilyen mozzanatra, vagy véletlenszerű tapasztalás esetén azonnal felismerik az információ forrását és célját.

Egy személyes megjegyzés: nekem, e sorok írójának rendszeres, mindennapi élményem a pszichometria is. Régebben, gyerekkoromban azt hittem, hogy ez minden ember sajátja, és csodálkoztam, hogy egyes helyzetekben nem ehhez a módszerhez fordulnak segítségért, hanem más emberekhez, akik többnyire érdektelenek, sőt, fogalmatlanok az adott ügyben. Abban nem tévedtem, hogy ez valóban minden ember saját (akár fel nem ismert) képessége, abban viszont igen, hogy az emberek mindegyike tudatában lenne elméjének effajta üzemmódjával. Sajnos, egyre inkább nem.

Hogyan végezzünk pszichometriai érzékelést?

A mentális pszichometria módszerét bárki saját maga is kipróbálhatja (a bejegyzés végén olvasható bekezdés figyelembe vételével). A gyakorlathoz kérj segítséget barátodtól, ismerősödtől. Kérj tőle olyan személyes tárgyat, amit általában magánál tart: óra, öngyújtó, nyakék, irattárca, stb. Tájékoztasd őt, hogy mire készülsz, esetleg azt fogja mondani, hogy nem akarja a dolgot, ezt viszont tartsd tiszteletben. Ha már tapasztalt pszichometrikus vagy, egy régiségkereskedés a lehető legjobb forrás érzékelésed tárgyának kiválasztására. Barát vagy ismerős személyes tárgyának vizsgálata azért célszerűbb mégis, mert utána első kézből lehet ellenőrizni a kapott információkat.

  1. Válassz egy csendes, nyugodt helyet, ahol az elkövetkező időben (személytől függően), mintegy fél órában mentes tudsz maradni zajoktól, zavaró tényezőktől.
    Megjegyzés: felkérhetsz egy személyt, lehetőleg ne a tárgy gazdáját, hogy legyen jelen jegyzetelni, rögzíteni az érkező információkat. Ha van ilyen személy, ő mindenképpen maradjon a háttérben, legyen csendben, ő nem része a folyamatnak, csupán adatot rögzít.
  2. Ülj le, válassz kényelmes testhelyzetet, csukd be a szemeidet. Kezeidet pihentesd az öledben, kényelmes tartásban, lehetőleg tenyérrel felfelé.
  3. Amint kellőképpen nyugodtnak és ellazultnak érzed magad, vedd a kezedbe a céltárgyat, domináns kezeddel érintsd, tartsd azt. Ha szükséges, tartsd mindkét kezeddel a tárgyat, de az érzékelés szempontjából domináns kezeddel érintkezz vele nagyobb felületen.
  4. Érezd az információkat, bármilyen formában érkeznek is az elmédbe. Mondd ki, jegyezd fel (akár hangrögzítőt is használhatsz) az érkező benyomásokat. Ne dolgozd fel azokat, ne irányítsd és ne elemezd őket, ne válogass köztük, ne csodálkozz rajtuk, ne változtass rajtuk, ne szerkeszd, ne rendszerezd őket, mindezekre később is lesz lehetőség. Egyszerűen csak mondd ki (írd le, stb.) az érkező információt úgy, ahogy kapod.
  5. Érezni fogod, amikor már nem érkezik információ. Ekkor lépj ki a folyamatból.

A gyakorlás fontossága rendkívül meghatározó, ugyanis annál pontosabb érzékelésre vagy képes, minél több pszichometriai érzékelés van mögötted. A statisztikai adatok azt mutatják a pontosság mértékét tekintve, hogy a gyakorlott pszichometrikusok 80-90 százalékos pontossággal rendelkeznek, azaz még az ő esetükben is jelen van 10-20 százalék pontatlanság.

Melyik az érzékelés szempontjából domináns kezünk?

Nem biztos, hogy az a kezünk a domináns az érzékelés szempontjából, amelyiket hétköznapi életünkben dominánsként használunk. Az alábbi módon bizonyosodhatunk meg a jobban érzékelő kezünkről.

Csendesedj el, tedd egymással szembe a két tenyeredet két-három centiméter távolságra, függőlegesen tartva őket (a hüvelykujj felfelé néz). Kezdd el mozgatni őket előbb szét, majd újra vissza egymás felé. Amint energia-áramlást tapasztalsz a két kezed között, akkor azt is érezni fogod, hogy melyik az erősebben érzékelő kezed. Ha mégsem, akkor azt fogod érezni, hogy vonzzák vagy taszítják egymást. Gyakorold ezt tovább, és figyeld meg, hogy melyik kezed vonzza a másikat, és melyik taszítja. Amelyik vonzza, az lesz az érzékelés szempontjából domináns kezed.

A pszichometriát alkalmazhatjuk személyekre, tárgyakra, helyzetekre. Ez utóbbi, a helyzetekre irányuló pszichometria szinte már a távérzékeléssel azonos érzékelési módszereket kíván meg, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben nem ismeretlen célt, hanem egy konkrét, megtörtént eseménysor által kiváltott energia-lenyomat sorozatot vizsgálunk. Bizonyára veled, az olvasóval is megesett már, hogy egy helyiségbe belépve szinte vágni lehet a feszültséget az addig ott történtek miatt, még ha ezt nem is éltük át. Egy másik helyzetben esetleg biztos voltál abban, hogy egészen a helyszínen való megjelenésedig teljesen más témáról volt szó abban a helyiségben – és így tovább. Ezeknek a helyzeteknek a feltárása a pszichometria egyik alapformulája.

A pszichometria és a távérzékelés kapcsolata

Gyakorlott pszichometristák arra figyelmeztetnek, hogy ha a távérzékelés módszerét éppen most tanulod, és még nem vagy gyakorlott távérzékelő, akkor addig ne kezdj a pszichometriába, amíg a távérzékelést nem űzöd készség-szinten, mert ezzel össze fogod zavarni az érzékelési folyamataidat. A távérzékelés és a pszichometria egyidejű tanulása és gyakorlása az eredményességi görbe lassú, de biztos hanyatlását fogja eredményezni.

Végül ismerjük fel azt, hogy a pszichometria bizalmas műfaj. Amennyiben lehetséges, ne csinálj belőle bazári produkciót, hiszen könnyen és gyorsan olyan mennyiségű és minőségű információt oszthatsz meg egy személyről másokkal, amit nem biztos, hogy a vizsgált személy is szeretne megtenni.

„…dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.”

József Attila: Ne légy szeles, 1936

1 – Pszichológiai kislexikon, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, 2001, p.264
2 – LiveAbout.com [reference]
3 – Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Ben: Pszichológia, Osiris Kiadó, 1995, p.162

Ajánlott irodalom:

Mostanában ennyien olvasták: 4828
Hasonló bejegyzések
Blog, a sajátom

Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more

Ózd-Vasvár gerendavára

Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more

USS Eldridge remote viewed

Target: LN17-0023Describe the target! mw & me, BZ Circumstances of the target: this is in a sunny, pleasant place. Moderate Read more

USS Eldridge – távérzékelve

Monitoros vizsgálat 2009.08.02-án Cél: LN17-0023 Kezdés: 9:44 Befejezés: 10:30 Távérzékelő: MW Monitor: BZ (hunviewer) Vak cél, a távérzékelő nem ismeri Read more

A Főnix Dala – 2014 március

A Főnix Dala
Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként.
VI. évfolyam 1. szám, 2014 március

A lapban megjelent szerzők és műveik:

  • Andonis Theodokopoulos: Angyalok, A Nap fia
  • Izsó Mária: Kedves olvasó!
  • Bocsy Ilona: Március idusán
  • Horváth Sándor: Csíksomlyói áldás
  • Balogh Zoltán Bercel: Otthon a távolból
  • Bányász Viktorné: Kálvária? Száműzetés? (19. rész)
  • Bige Szabolcs Csaba: Múlt és jelen
  • Dubniczky István: Tavasz, Zápor, Hajnali tájban
  • Fleiszig Rózsa: Ne kérdezzed!, Várakozás, Intelem, Kedvesem lépj be, Vallomás
  • Hervay Tamás: Hazámat belül viselem
  • Sinka Éva: Szívünk összeölelkezve, Sírjon a hegedű
  • Telenkó Ildikó: Boldog vagyok
  • G. Orosz Piroska: Tavaszi szellő, Megvadult, Minek a szó?
  • Szuhanics Albert: Március idusán
  • Kozma Rózsa: Anya és Haza, Az éj hangjai, Márciusi hóesés, Zúg az erdő
  • Garga Margit: Nincs szó, Az erdőn, Szabadon szállni…
  • Czékus Jób: A kilenc éves fasiszta
  • Bátai Tibor: A menet
  • Barta József: Örvény, Aranyba révülő égi mezők
  • Barta Zoltán: Hipp-hopp
  • Rózsa Margó: Április, Kiszámoló óvodásoknak, Szeptember
  • V. Hegedűs Zsuzsa: Egy asszony sóhaja, Haiku, Dezillúzió, A Hold, Rejtjelekkel kódolva, Várakozás, Haiku
  • Fekete Márta: Tüzet gyújtottál, Mindig, Egyre inkább
  • Pál Albert: Újévi köszöntő, Tél a Nagyerdőn (Kartács úti emlékképek), Vágyálom
  • Havasi Orsolya: Első levél
  • Márton András: Keksz nincs?, Október Fest
  • Kertész Éva: A szeretet képessége
  • Pethő Klára: Korcula (Korküra), Révedezés, Merengő
  • Nyergesy Ildikó: Tavasz a télben, Álom-dúdoló, Néhány haiku a tavaszról
  • M. Fehérvári Judit: Fecsegő vers, Lalázó vers
  • P. Jószay Mária: Névnapi üdvözlet
  • Bencs Gizi: Holnapok, Múló emlékek
  • Herner József: Már az Ősz is Ősz!, Anna nap 2010
  • Mag Imre: Örökké, Az én világom II., Ég veled, Elmondatlan, Mi lesz
  • Majzik Ilona: Egy vidám pillanat
  • Báthory Attila: Szüleimnek, Édesanyánk
  • Kecskés Borbála: Micsoda élet, Hajdan, Tavasszal
  • Németi Zoltán: Ima egy lehetséges jövőben
  • Torkán: Szívhez szóló, szép üzenet
  • Horváth Sándor: Tavasz lesz…
  • Lelesz Pál: Lélek szárnyán, Sokan vagytok
  • Németi Vass Katalin: Katicabogár kalandjai (Róka Réka balesete)

 

Mostanában ennyien olvasták: 2769

Hasonló bejegyzések


Blog, a sajátom

Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more


Ózd-Vasvár gerendavára

Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more


Csontzörgés éjfélkor a padláson

A héten találtam egy ilyen idézetet, annak ellenére, hogy nem kerestem. Egyszerűen csak olvastam egy helyen, és nem lehetett otthagyni, Read more


Hogy tartod biztonságban az írásaidat?

Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more

Írásemlék

Elég sok mindent elmondtak már előttem is arról, ami a freeblog nevű magyar szolgáltatóval történt, sokat, illetve sok jót nem lehet hozzátenni a beszámolókhoz. A freeblogon megjelent tartalmakhoz én magam is jelentősen hozzájárultam az Észak-magyarországi Napló című bloggal, aminek a tartalma most közelít a daráló forgókése felé. A szolgáltató ugyanis olyan módon függesztette fel tevékenységét, hogy a felhasználó képtelen bármilyen interakcióra az ott tárolt dolgaival kapcsolatosan, mert például nem tud belépni a kontójába. Ez pedig nagyon sajnálatos. Valamikor tavasszal vagy nyár elején, amikor éppen betöltődött az oldal, néhány régi, ritka fotómat el tudtam menteni, de körülbelül ennyit engedett a rendszer, egy másik címkére átlépve le is halt az egész. Rendelkezem ugyan egy szöveges mentéssel abból az időszakból (mert volt olyan is), amikor x időtartamra visszamenőleg hipp-hopp eltűntek a blogok bejegyzései, de a képanyagot nagyon sajnálom. Ez 2011 kora őszén volt. Már akkor megingott a bizalmam a freeblogban, mostanra viszont kialakult a meggyőződésem: akár visszatérnek, akár nem, náluk mostantól soha és semmit, sőt, van információm az üzemeltetőről, hogy akkor a továbbiakban nála sem, bármibe kezdjen…

Van azonban egy másik vetülete is a dolognak: erre az online újságomra rengeteg helyen hivatkoznak akár linkkel, akár utalással. Ezek olyan írásaim, amelyek vagy belekerültek a fent említett mentésbe, vagy nem. Ezekre az oldalakra, ahol linkelik az általam megírt tartalmat a freeblogról, sajnos nem tudok hatással lenni, marad a vak link, amire rákattintva egy nagy semmi töltődik be, ha egyáltalán… Aki olvasta az Észak-magyarországi Napló-t (102543-nál állt meg a számláló, 65 különféle országból érkező látogatóval), az tudhatja, hogy egyéni, a blog témáival kapcsolatos ritka tartalmakat helyeztem el rajtuk, amelyekről máshol igen kevés információ található. Mindezeket 2006-tól. Természetesen van olyan bejegyzés, amiért nem kár, vagy már aktualitását vesztette, de valószínűleg nem fogom 5 év termését újra rendszerezni és más helyen elhelyezni, főleg, hogy a képek odavesztek. Ezt sok blogtulajdonos el tudja mondani magáról, nem én vagyok tehát az egyetlen, de ez engem nem vigasztal.
Most lehetne azt is mondani, hogy „mert a magyar blog- és általában a szolgáltatók milyenek…”, de ezt nem szeretném. Egy viszont biztos: 1997 óta helyezek el tartalmakat az interneten, de így (lásd feljebb) kizárólag hazai tárhelyszolgáltatókkal jártam.

Frissítés októberben: aztán 2013 októberének elején elindult a rendszer, és jelenleg működik, mintha mi sem történt volna. Pedig hát…

Frissítés novemberben:
A rendszerbe be lehet lépni, viszont a postok mentése nem lehetséges. Reménytelennek tűnik az egész.

Még később: eltűnt az egész szolgáltató, mintha a föld nyelte volna el. Semmi nem maradt utána, csak a rossz szájíz.

Mostanában ennyien olvasták: 1951

Hasonló bejegyzések


Blog, a sajátom

Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more


Ózd-Vasvár gerendavára

Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more


Csontzörgés éjfélkor a padláson

A héten találtam egy ilyen idézetet, annak ellenére, hogy nem kerestem. Egyszerűen csak olvastam egy helyen, és nem lehetett otthagyni, Read more


Hogy tartod biztonságban az írásaidat?

Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more