Cortázar – A tudatmezők találkozása

A dél-amerikai irodalom a kezdetektől fogva (t.i. onnantól, amikor megismertem) a kedvenceim közé tartozik. Eleinte G. G. Márquez könyvei, különböző mexikói költők gyűjteményei, majd Borges, Casares következtek, mind-mind megragadtak, egyik olvasmányra sem mondhattam azt, hogy „na, ez most nem jött be nekem”. Legutóbb César Aira „Epizódok egy vándorfestő életéből” című kisregényét, Onetti szürreális „A hajógyár”-át olvastam, ezek is erősítették azt a meggyőződésemet, mely szerint Dél-Amerikában másféle levegőt veszi körül az alkotókat, esetleg az univerzum különleges sugárzása éri őket – vagy egyszerűen csak olyan könyveikkel futok össze véletlenül, amelyek kivétel nélkül tetszenek nekem.

Az utóbbi időben, a Borgestől Cortázarhoz vezető úton valami különös történt velem, amit nem lehet a véletlen számlájára írni. Életem még teljesen Cortázar-mentes volt, azaz semmit nem olvastam még tőle, amikor (mintegy 5 évvel ezelőtt) későbbi kisregénnyé alakítás reményében papírra jegyeztem az alábbi ötletemet: egy férfi – túlhajszoltságából eredően – különös álmokat kezd látni éjszakánként. Maja városokban tartózkodik, ahol embervadászat zajlik egyfajta isten-áldozat céljára. Miután a férfi észleli, hogy álmai ismétlődően visszatérnek az előző helyszínekre, felismeri azt is, hogy a történet álmában folytatódik, mozzanatonként előre halad. Ismeretlen, furcsa szagokat érez, tisztában van a környezetével, megéli az eseményeket. Lassan bizonyossá válik számára, hogy álombéli útja bizony az áldozati oltár felé vezet. Akkor már együtt menekül az űzött emberekkel együtt, elrejtőzik a dzsungelben, halálos tét ereszkedik minden lépésére.

De csak álmában. Éber életében küzdeni kezd én- és öntudatáért. Az álomban végül elfogják, majd elérkezik az áldozat bemutatásának éjszakája, ahol a veszélyt fel nem ismerve “éli” tovább a történetet. Gyanúsan furcsa választ ígérő kérdés lebeg a tudatában: melyik eseménysort álmodja, az áldozati embervadászatot, vagy az addig élt életét? Utolsó emléke, hogy egy kőkés közelít felé.

Eddig az én történetem. A sztori türelmesen várta a sorát a jegyzetfüzetben, talán ha valami bevezető részt írtam hozzá néhány éve.

Közben a már említett, Borgestől Cortázarhoz vezető úton nemrég meg is érkeztem Cortázarhoz. Kinéztem néhány könyvét a piacon, de azzal szembesültem, hogy nem lehet csak úgy megvenni bármelyiket, kitartóan keresni kellett őket. Ezt elkezdtem, majd úgy döntöttem, hogy „Az összefüggő parkok” című elbeszélés-gyűjteménnyel kezdem a sort. Rátaláltam a könyvre egy antikváriumban, megrendeltem, sőt, olyan jól sikerült a művelet, hogy mindjárt két példányt is vásároltam, nem figyelve arra, hogy az eltérő címek alatt ugyanaz a tartalom található bennük.

És koronként elindultak, hogy ellenségre vadásszanak,
és hívták ezt szent háborúnak.
(Csép Attila fordítása)

Az első néhány elbeszélés teljesen lenyűgözött, megerősítve éreztem magam abban a tudatban, hogy a dél-amerikai irodalom jó helyen van a könyvtáramban. Aztán a következő történetet, jelesül az „Éjszaka, hanyatt fekve” című írást (Csép Attila fordítása) olvasva borzongni kezdtem – nem feltétlenül a mondanivalója, inkább a tartalma miatt.

Az „Éjszaka, hanyatt fekve” című történet ugyanis arról szól, hogy egy férfi, motorbalesetet követően, a kórházi ágyon fekve álmokat kezd látni. Az álomban menekülnie kellett az aztékok elől, akik embervadászatra indultak. Nem maradt más választása, mint elrejtőzni az erdő sűrűjében. Közben furcsa szagokat érez. Menekülés közben nyilvánvalóvá lesz számára, hogy az embervadászat célja ő maga, egyre közelebb kerül az áldozati oltárhoz. Időnként kizökken álmából, küzdeni kezd én- és öntudatáért. Amint újra álomba merül, visszakerül a levadászott áldozat szerepébe. Furcsa érzés tolul fel benne: melyik történetet álmodja, az azték áldozati embervadászatot, vagy az addig élt életét? Utolsó emléke az, hogy egy kőkés közeledik felé, és tudja, hogy többé nem fog felébredni.

Közös tudatmező. Minden benne van. Olvassanak Cortázart, tetszeni fog.

 
Az “Éjszaka, hanyatt fekve” eredetiben >>
Julio Cortázarról (magyarul) >>
 

Mostanában ennyien olvasták: 2211

Hasonló bejegyzések
A Sá-Carneiro effektus

Mário de Sá-Carneiro, portugál költő és novellista, Pessoa közeli barátja, élt 1890-től 1916-ig. Ez persze csak az előhangja annak, amiről Read more

A Főnix Dala – 2009 április

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 1. szám, 2009. április A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 július

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 2. szám, 2009. július A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 október

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 3. szám, 2009. október A lapban megjelent szerzők és Read more

Satelles, a titkos költő versei

Versek a “Pad a kert mélyén” című gyűjteményből
(a szerző engedélyével)

Augusztus végén

Nyár végén míg tombol, dőzsöl a völgy,
ujját figyelmeztetőn emeli az ősz,
eltakarja vele a napot.
A mozdulat didergős szelet vet,
hív nehéz, hűs harmatot.

Még meleg a kerítés deszkája,
tenyerem örök, forró kövön simít.
Mezítláb járok fáradt, nyári füvet,
emlékszem még rá, de hasztalan keresem
az ellobbanni nem hitt örök tüzet.

Letűnt a nyár, de hagyott valamit
magából, mint régi, jó barát
ritka látogatásakor: ős-hiányt, űrt.
Tenyérrel, talppal ha keresem őt,
már nem találom: lelke végleg eltűnt.

Hideg párával takarózó mezőkön
rezeg tekintetem: minden szín él és dobog:
zöld életháló lüktet még, fut, szalad,
azután lassan minden eltűnik, egyedül
a kedvetlen, halódó ősz marad.

     2009, augusztus végén

 

Az Aranykor kertje

A mindenség árnyéka alatt üldögélek,
karosszékem idő örvényein nyugszik.
Rugói emlékek, felejtés,
vászna keserű öröm, fergeteges bánat.
Sűrű kertem rejtekén így múlik egy élet,
része vagy te is, ülj mellém,
hozd a bort és a poharat, kérlek.

A semmi trónján vagyok örök király,
barlangom a mindenség, világom az öröklét.
Mellém telepszenek csillagok, népek, bogarak,
gyere közelebb, jól csak innen láthatod.
Életed küldd e fényűzően csendes kert zugába,
kényelmes biztonságba helyezlek téged, de
hozd az almát és a bort is, kérlek.

Kertemben a mindenség, abban a világ.
Körülötte, mint nyugvó tűzhöz húzódva,
megférnek az érző lelkek mind.
Nyugodt békében reszketünk, hiszen
ide nem férkőzhet enyészet vagy elmúlás,
mert éljük a létezést, a teljes világ-mindenséget.
Azért csak hozd a sajtot, az almát és a bort, kérlek.

*

A mindenség árnyéka alatt üldögélek,
a semmi trónján vagyok örök király.
Kertemben a mindenség, abban a világ.
Gyere közelebb, jól csak innen láthatod,
de hozz sajtot, almát és bort, kérlek.

       2013. június 2.

 

Megjelentek A Főnix Dala című folyóirat 2014 júniusi (VI. évf. 2.) számában.

Satelles, itis, m. (f.) – latin szó: testőr, kíséret, kísérő

Mostanában ennyien olvasták: 1886

Hasonló bejegyzések
A Sá-Carneiro effektus

Mário de Sá-Carneiro, portugál költő és novellista, Pessoa közeli barátja, élt 1890-től 1916-ig. Ez persze csak az előhangja annak, amiről Read more

A Főnix Dala – 2009 április

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 1. szám, 2009. április A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 július

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 2. szám, 2009. július A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 október

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 3. szám, 2009. október A lapban megjelent szerzők és Read more

Könyves képek


Jack London dolgozószobája – from ThePaperCollector.tumblr.com


Montague Bookmill Photo © Michael Cali (ThePaperCollector.tumblr.com)


A mester hálószobája – from ThePaperCollector.tumblr.com

 

 

Mostanában ennyien olvasták: 2377

Hasonló bejegyzések
A Sá-Carneiro effektus

Mário de Sá-Carneiro, portugál költő és novellista, Pessoa közeli barátja, élt 1890-től 1916-ig. Ez persze csak az előhangja annak, amiről Read more

A Főnix Dala – 2009 április

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 1. szám, 2009. április A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 július

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 2. szám, 2009. július A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 október

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 3. szám, 2009. október A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – antológia 2012

A Főnix Irodalmi Kör bemutatja kiadványát:

A Főnix Dala – antológia 2012


A könyv adatlapja

A könyvbemutatóra 2013. június 12-én 15:00 órától,
a Benedek Elek Könyvtár olvasótermében
(Debrecen, Piac u. 68.)
került sor.

Az antológiát bemutatta:
a Vesbarát Kör házigazdája – Sass Bálintné,
és
az antológia szerkesztője – Izsó Mária.

Közreműködtek:
Balajti Istvánné – ének
Erdei József – vers
Máriássy István – vers, ének
Mezőssy Levente – vers
Oláh Jánosné – vers
Tóth Józsefné – vers

Az antológia szerzői: Abari Julianna, Andronis Theodokopoulos, Bányász Viktorné, Barta József, Barta Zoltán (1, 2), Báthory Attila, Bencs Gizi, Dobos Erzsébet, Erdei Orsolya, Gargya Margit, G. Orosz Piroska, Hancsovszki Renáta, Kecskés Borbála, Kozma Rózsa, Lelesz Pál, Mag Imre, Magyar Magda, Majzik Ilona, Márton András, Németi Vas Katalin, Németi Zoltán, Nyergessy Ildikó, P. Jószay Mária, Pethő Klára, Rózsa Margit, Sinka Éva, Torkán, Török István, Varga Gábor, Veres Roland, V. Hegedűs Zsuzsa.

A nyomdai munkákat végezte, és a szerkesztőt értékes szakmai tanáccsal segítette:

DELA Kft. Debrecen,
Tel: 52/533-183.

Mostanában ennyien olvasták: 2428

Hasonló bejegyzések
A Sá-Carneiro effektus

Mário de Sá-Carneiro, portugál költő és novellista, Pessoa közeli barátja, élt 1890-től 1916-ig. Ez persze csak az előhangja annak, amiről Read more

A Főnix Dala – 2009 április

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 1. szám, 2009. április A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 július

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 2. szám, 2009. július A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 október

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 3. szám, 2009. október A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2013 április

A Főnix Dala
Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként.
V. évfolyam 1. szám, 2013. április

A lapban megjelent szerzők és műveik:

  • Izsó Mária: Üdvözlet a kedves olvasónak!
  • Abari Julianna: Dóra olvasni akar
  • Andonis Theodokopoulos: Antheos (előzetes)
  • Aradi János: Virág, kit nem hall a nagyvilág
  • Barta József: Csak hegedűm rí, Giling-galang, A tó tükrébe olvadó holdfény
  • Barta Zoltán: Negurilassia
  • Bátai Tibor: Tabula rasa, Prioritás: fontos, Pillantás a hídra
  • Bányász Viktorné: Kálvária? Száműzetés? (18.)
  • Báthory Attila: Kórházból egykori páromnak, Vers a távolból
  • Bencs Gizi: Bús melódia, Elég volt, Múló élet
  • Czékus Jób: Eladtam a telkemet,
  • Dobos Erzsébet: Pattan a rügy, Rohan az idő
  • Dubniczky István: Hazám, Ha eljön az idő
  • Erdei Orsolya: Sacrificium, Szerelmes vers
  • Fleiszig Rózsa: A tavasz himnusza, Beültem a fülbe, Sugallat, Anyu! Hol vagy?, Hiányzol, Fohász
  • Gargya Margit: Téged, Ha volnék, Kicsi Asszonyanyám
  • G. Orosz Piroska: Csonkig égett, Az est szavára, Itt a tavasz
  • Herner József: Tavaszi akvarell
  • Kecskés Borbála: Trianoni diktátum margójára
  • Kozma Rózsa: Énekelj velem, Őrölne a malom, Álmok
  • Lelesz Pál: Föl újra Hazám!, Ünnep, Harangvirág ébresztő, Túl téren, s időn
  • Mag Imre: A “Rock and roll” él, Négysoros (2), Ars poetica – (Az én világom), Vallomás,
  • Majzik Ilona: A hárs illata, Ma minden meglehet, Rémülten
  • Márton András: A vers nevében
  • Németi Zoltán: Nekünk Mohács kell!, De hisz…
  • Németi Vas Katalin: Nyári éjszaka, Zápor, Katicabogár kalandjai (3. rész: Tölgy Apó tanácsa)
  • Nyergessy Ildikó: Némán sóhajtó, Világok reménye, Csendes izzással
  • Pál Albert: Csak játszadozz tovább, Vallomás, A végtelen előtt, Üzenet az élőkhöz, Újévi köszöntő
  • Pethő Klára: Délutáni pihenő
  • P. Jószay Mária: Beszélő kezek
  • Rózsa Margit: Elmúlt, Egy útszéli keresztnél
  • Sinka Éva: Májusi eső
  • Szalóki István: Vívódás a tükör előtt, A szerelem öt definíciója, Szerelmi vallomás
  • Telenkó Ildikó: Tavasz, Ne várd
  • Torkán: A vándor és a negyedik lovas, Európa
  • Varga Gábor: Hátrahagyott gondolatok
  • Veres Roland: A Sátán imája, Rongy kószaként
  • V. Hegedűs Zsuzsa: Bizonytalanság, Facér, Hol vagy?, Mentsvár, Április futóbolondja, Tavasz ébredése

Mostanában ennyien olvasták: 2364

Hasonló bejegyzések
A Sá-Carneiro effektus

Mário de Sá-Carneiro, portugál költő és novellista, Pessoa közeli barátja, élt 1890-től 1916-ig. Ez persze csak az előhangja annak, amiről Read more

A Főnix Dala – 2009 április

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 1. szám, 2009. április A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 július

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 2. szám, 2009. július A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 október

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 3. szám, 2009. október A lapban megjelent szerzők és Read more