Néhány sátai fotó 2014 egyik legforróbb nyári napján. Időnként a szememre vetették Sáta honlapjával vagy a FB-oldallal kapcsolatban, hogy mindig a falu előnyös, szebbik oldalát mutatom meg a külső szemlélőknek, ha egy idegen felkeresi ezeket a felületeket, csak a szépet és jót látja. Ez szerintem természetes, lehet persze, hogy nem mindenki számára az. Idén nyáron viszont – szándékomtól függetlenül – szinte kizárólag olyan képeket készítettem, amelyek a fenti kategóriákon kívül esnek, és bátran mondhatom, hogy bármelyik, a szépen és előnyösön fanyalgó embernek a szája íze szerintiek. A legtöbb kép témája az Eger-Putnok vasútvonal sátai megállóhelye, illetve inkább a megállóhely helye, ezért nem is annyira a falu kinézetéről szólnak ezek a képek, az apokaliptikus látvány viszont mindenképpen hozzátartozik az életéhez. Kész szerencse egyébként, hogy az egész egy félreeső helyen van. Amikor a helyszínen jártam, arra gondoltam, hogy ide azt írom majd: olyan, mintha egy ha egy halott mellett járkálnánk minden nap – de később, az egyik lenti képen megörökített személyes érintettség miatt mégsem ezt írom. Ezzel együtt továbbra is azt tartom, hogy az ember a szülőföldjén csak a szépre emlékezzen. Következzen itt egy képgaléria, amelynek a végén – ha lehet ezt mondani – a temetői képek jelentik majd a szépséget és az előrehaladást.
László Gyula professzor úr találta azt mondani egy alkalommal, hogy:
Meglepetés: nagyapám régi sírköve a használaton kívüli halottasházban (fotó: a kémlelőlyukon keresztül)
A sátai temető új kerítése
Az új kerítés egyik új kapuja
Ami még belül volt: a – tévesen – diakónusok nyugvóhelyének hitt sír. Későbbi kutatások során kiderült, hogy Lenkey Mihály, Lenkey János 1848-49-es honvéd tábornok nagyapja nyugszik itt. Felirata (ezt még egy 1980 körül készült fotóról lehetett leolvasni):
Hic qvips I.T. in Dno. Pirillisa Crosus Dnvs. Michael Lenkey de Eadrm V. Senina Acre Cipriavn. Provis R. OL II T I L April A. C. MDCCXCV Saetai 8vae XI(?)
Magyarország Geographiai Szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik I-II-III. kötet Kiadta: Fényes Elek Pesten, 1851 Nyomtattatott Read more
Versek a „Pad a kert mélyén” című gyűjteményből
(a szerző engedélyével)
Augusztus végén
Nyár végén míg tombol, dőzsöl a völgy,
ujját figyelmeztetőn emeli az ősz,
eltakarja vele a napot.
A mozdulat didergős szelet vet,
hív nehéz, hűs harmatot.
Még meleg a kerítés deszkája,
tenyerem örök, forró kövön simít.
Mezítláb járok fáradt, nyári füvet,
emlékszem még rá, de hasztalan keresem
az ellobbanni nem hitt örök tüzet.
Letűnt a nyár, de hagyott valamit
magából, mint régi, jó barát
ritka látogatásakor: ős-hiányt, űrt.
Tenyérrel, talppal ha keresem őt,
már nem találom: lelke végleg eltűnt.
Hideg párával takarózó mezőkön
rezeg tekintetem: minden szín él és dobog:
zöld életháló lüktet még, fut, szalad,
azután lassan minden eltűnik, egyedül
a kedvetlen, halódó ősz marad.
2009, augusztus végén
Az Aranykor kertje
A mindenség árnyéka alatt üldögélek,
karosszékem idő örvényein nyugszik.
Rugói emlékek, felejtés,
vászna keserű öröm, fergeteges bánat.
Sűrű kertem rejtekén így múlik egy élet,
része vagy te is, ülj mellém,
hozd a bort és a poharat, kérlek.
A semmi trónján vagyok örök király,
barlangom a mindenség, világom az öröklét.
Mellém telepszenek csillagok, népek, bogarak,
gyere közelebb, jól csak innen láthatod.
Életed küldd e fényűzően csendes kert zugába,
kényelmes biztonságba helyezlek téged, de
hozd az almát és a bort is, kérlek.
Kertemben a mindenség, abban a világ.
Körülötte, mint nyugvó tűzhöz húzódva,
megférnek az érző lelkek mind.
Nyugodt békében reszketünk, hiszen
ide nem férkőzhet enyészet vagy elmúlás,
mert éljük a létezést, a teljes világ-mindenséget.
Azért csak hozd a sajtot, az almát és a bort, kérlek.
*
A mindenség árnyéka alatt üldögélek,
a semmi trónján vagyok örök király.
Kertemben a mindenség, abban a világ.
Gyere közelebb, jól csak innen láthatod,
de hozz sajtot, almát és bort, kérlek.
2013. június 2.
Megjelentek A Főnix Dala című folyóirat 2014 júniusi (VI. évf. 2.) számában.
Satelles, itis, m. (f.) – latin szó: testőr, kíséret, kísérő
Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more
Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more
Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more
Emlékezetem szerint eddig még nem fordult elő, hogy fizetős szolgáltatásról írtam volna a weboldalamon. Ez a bejegyzés is kizárólag azért született, hogy egy olyan alkalmazásról írjak, ami – végül fizetős, de – rendkívül hasznos, különösen, ha elfáradt a szemünk az olvasásban. A több eszközön (mobil, tablet, asztali pc) is futó Deezer nevű zenefolyamról van szó, amelyet egy ideig én is fenntartással figyeltem, kezeltem, de aztán meggyőzött. Miről is van szó tulajdonképpen?
A Deezer nem más, mint egy úgynevezett zenei stream szolgáltatás, egy internetes rádióba oltott zenedoboz. A regisztrált tagok a mai napi állás szerint több, mint 30 millió zeneszámból választhatnak hallgatni valót, állíthatnak össze lejátszási listákat, hallgathatnak tematikus vagy akár előadóhoz kötött rádió-streameket. Egyszerűsítve: felhasználói fiókunkban egy helyre lehet gyűjteni a kedvenc zenéket, bármilyen szempont szerint csoportosítani (vagy akár ömleszteni), majd azokat meghallgatni – kedvünk szerint.
A Deezer alapértelmezetten interneten, böngésző segítségével vehető igénybe, letisztult, áttekinthető kezelőfelületen, a netes elérés alapbeállításként mindegyik csomagnál elérhető.
A zenéinkhez vezető folyamat természetesen regisztrációval kezdődik, ahol három úgynevezett „csomag” közül választhat az ügyfél.
Létezik ingyenes – „Felfedezés” nevű – csomag, ez egy hónapig korlátlanul használható interneten, elszórtan néhány (többnyire a Deezer-t ajánló) reklámmal a dalok között. Egy hónap elteltével csomagot kell választani, lásd alább, de maradhat a felhasználó az ingyenes lehetőségnél is, viszont a próbahónap leteltével tovább már csak havi 2 órát hallgathatja kedvenc zenéit a rendszerben, ami – ha ráérzünk a playlist-ek ízére – nem tűnik túl soknak.
Amennyiben a regisztrációt követő egy hónap után fizetős csomagok közül választva vinnénk tovább a felhasználói fiókunkat, két lehetőség áll rendelkezésünkre.
A „Premium” csomag szintén interneten élvezhető, viszont nincsenek hang-reklámok a dalok között, és immár 320 kb/s-ig terjedő hangminőséggel hallgathatók a zenék, továbbá a felhasználók kapnak egy virtuális keverőpultot is. Mindezek ára elviselhető, havi 1.049 Ft, kötöttségek nélkül, továbbá 15 napig kipróbálható a csomag, ez az időszak nem számít bele az árba.
Az 1.499 Ft-ba kerülő „Premium+” csomag a csúcstermék, ez szintén kipróbálható 15 napig, viszont itt már bármilyen eszközön igénybe vehetjük a rendszert, akár internet kapcsolat nélkül is, mivel a zenék és a lejátszási listák letölthetők az adott eszközünkre. Természetesen itt sincs reklám, valamint exkluzív tartalmakat kapunk, például albumokat hallgathatunk meg azok megjelenése előtt, nyereményjátékokon vehetünk részt, ahol a kedvenc előadónkhoz kapcsolódó ajándékokat, koncertjegyet, lehet nyerni.
Ide kívánkozik még, hogy a Deezer mobil eszközön való használatának ösztönzése céljából az egyik hazai mobiltelefon-szolgáltatónál tarifába épített Deezer-hozzáférést kínál. Ha felkeressük a rendszer kezdőoldalát, azonnal ki is derül, hogy melyikről van szó.
A dalok mindegyik csomagnál megoszthatóak: beágyazhatóak weboldal kódjába (több beállításban is), azonnal továbbküldhetőek email-ben, vagy a rendszerbe épített Facebook, Twitter, G+ megosztási lehetőségekkel szórhatjuk szét a felfedezett zenét. Arra érdemes figyelni, hogy regisztrálatlanul csak félperces belehallgatási lehetőséget kapunk.
Abban az elképzelhetetlen esetben, ha nincs kedvenc zenénk, akkor majd lesz, mert a rendszer mindent megtesz azért, hogy legyen. Ha cél nélkül érkezünk a fiókunkba, abban az esetben nagyon jól tud jönni az „Ezt hallgasd!”, esetleg a „Zenehallgatási toplista”, vagy a „Rádiók” menüpont, ahol az elnevezéseknek megfelelő zenei folyam indul el, illetve a Rádiók név alatt tematikus vagy előadóhoz kapcsolódó folyamot indíthatunk el.
Mire megismerjük a rendszert, addigra az készen áll az ízlésünk szerinti zenéket a rendelkezésünkre bocsátani. A zenékbe itt-ott belehallgatva ugyanis lehetőségünk van (egy kis szívre kattintva) kedveltté tenni egy dalt, amelyek fajtái és előadói alapján a rendszer a fent felsorolt ajánlatain kívül egy „Flow” nevű folyamot is felkínál részünkre, amelyben eddig nem hallgatott, de már kedveltnek jelölt dalokhoz hasonló zenéket indít el nekünk.
A reklámokról: olyanok, mint máshol. A felhasználó számára fölöslegesek, főleg azok, amelyekben a Deezer saját magát ajánlja nekünk, azoknak, akik éppen a Deezer-t hallgatjuk. Persze arra igyekszik rávenni mindenkit, hogy térjen át a fizetős csomagra, ha esetleg még az ingyenesben lennénk. A rendszer saját hangerő-szabályozó csúszkájával ezt a reklámot nem lehet sem halkítani, sem némítani, hát persze… 🙂 Külön szót érdemel más előadók albumának ajánlása a zenéink közben, ebből csak egy merítés: elmélyed az ember a hetvenes évek gitárzenéjében, majd az ötödik és hatodik szám között beúszik egy mai előadó r’n’b zenéjének ajánlója… Mint a kovászos uborka és a kakaó: külön-külön finom, de együtt…
A zenei kínálatról mindent elmond a rendszerben lévő dalok száma, ma, a bejegyzés írásakor ez 30.697.294 db. Biztosan lesz, amit nem találunk, de vegyük észre, hogy a leggyakrabban látogatott áruházunkból is jövünk úgy ki alkalomadtán, hogy „na, még ez sincs…” – és legközelebb biztosan lesz.
Kedvenc zenéimet 95%-ban megtaláltam, lejátszási listákba rendeztem, az egyikbe meg is hívom Önöket. Ez nem más, mint a Guitar oldie masterpieces, amelyikbe olyan nem várt ritkaságokat is találtam, amit például „a” videómegosztó portálon sem. Csak néhány előadó, akiket felvettem erre a playlist-re, ami jelenleg 100+ válogatott zeneszámot tartalmaz több, mint három óra zenefolyamban: The Shadows, The Ventures, The Marketts, Jan & Dean, The Tornados (pl. a „Science Fiction című album dalaiból), Johnny & The Hurricanes, The Spotnicks, The Atlantics, The Trashmen, The Guess Who, The Belairs, és így tovább. Ez a playlist publikus, itt meghallgatható: www.deezer.com/playlist/911387595
A ritkaságokról: a régi gitárzene művelőinek dalai közül íme két elveszett gyémánt, amire rátaláltam a Deezer-en: az Instant Guitars és a Bluebird a The Ventures előadásában. Az alább beágyazott lejátszóból meghallgatható a dalok egy része, ne feledjük, hogy regisztrálatlanul csak belehallgatásra van lehetősége az ide (vagy a Deezer-re) látogatóknak – ez a fentebb linkelt playlist-re is érvényes.
Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more
Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more
Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük Read more
A távérzékelés mellett egyik kedvenc módszerem az úgynevezett pszichometria, amely közeli rokona a távérzékelésnek (remote viewing), és amelyet szintén kettős értelmezésben ismerhetünk. Ahogy a távérzékelés fogalmára is létezik egy műszaki, méréstechnikai meghatározás, úgy a pszichometriára is más fogalmat használ a köznapi tudomány. A pszichometria jelentése hivatalos értelmezésben: lelki működéseket mérő, vizsgáló módszereinek gyűjtőneve1.
Ebben a bejegyzésben nem a lelki működést mérő eszközöket szeretném ismertetni, hanem egy másfajta, szintén pszichometria néven ismert módszert. Ezt különféle, kézbe fogott tárgyak információinak elménkkel történő olvasásával, azaz energia-lenyomatok tapintással való érzékelésével azonosítjuk. A folyamat tulajdonképpen élettelen tárgyak memóriájának kiolvasási módszere. Ezt a fajta pszichometriát másképpen tisztánérzékelésnek is hívják.
Ez a folyamat (rendszerint) tárgyak érintése, kézben tartása által a belőlük érkező információk érzékelését jelenti. Feltétele a fizikai jelenlét, azaz az érintett tárgynak és az érzékelést végző személynek ugyanazon a helyen kell lenniük. Ez a körülmény egyértelműnek tűnhet elsőre, viszont ha ismerünk más, pszichikus érzékelési folyamatot, például a távérzékelést vagy a hipnózis egyes fajtáit, ahol a vizsgált tárgy, személy, folyamat (stb.) nem a vizsgálatot végző személy fizikai közelségében van, feltétlenül meg kell említeni ezt.
A pszichometria történetéből
A „pszichometria” kifejezést az amerikai Joseph R. Buchanan fiziológiaprofesszor alkotta meg 1842-ben (a görög psyche szóból, melynek jelentése „lélek” és a metron szóból, ez pedig „mértéket” jelent). Buchanan volt az első szakemberek egyike, aki pszichometriával kísérletezett. A jelenség kimutatására egy próba során gyógyszereket helyezett üvegfiolákba, majd tanítványait arra kérte, hogy pusztán a fiolák kézben tartásával azonosítsák azok tartalmát. A sikeres azonosítások aránya meghaladta a véletlennek betudható értéket (ezeket az eredményeket később az 1849 és 1856 között kiadott többkötetes Journal of Man című könyvének egykében publikálta). Buchanan úgy magyarázta a jelenséget, hogy a tárgyaknak „lelke” van, amely megőrzi a tárgy „emlékeit”.
Buchanan munkája felkeltette William F. Denton amerikai geológus professzor érdeklődését. Denton kísérleteket végzett annak megállapítására, hogy a pszichometria működik-e földtani anyagokkal. 1854-ben nővére, Ann Denton Cridge közreműködésével szövetdarabokba helyezett mintákkal végzett kísérletet. Ann nem láthatta, mit tartalmaznak a szövetzacskók, azonosításukra nem is a kezét használta, ugyanakkor az érzékelés során a homlokára helyezett csomagok tartalmának eredetét az általa kapott élénk mentális képeken keresztül pontosan le tudta írni.
Gustav Pagenstecher német orvos és pszichikus kutató 1919 és 1922 között pszichometriai képességeket fedezett fel egyik páciensében, M.R. de Zieroldban. Maria képes volt transzállapotba kerülni egy tárgy kézben tartása közben, majd ebben az állapotban tényeket közölni annak múltjáról és jelenéről, leírva látványokat, hangokat, szagokat és egyéb érzéseket a tárgy azon „tapasztalataiból”, amelyek addig érték azt. Pagenstecher elmélete az volt, hogy a pszichometrikus alany képes ráhangolódni az objektumban összegyűjtött tapasztalatok „rezgéseire”.2
Hol van az információ?
Hogyan lehetséges egy tárgyról információkat nyerni egyszerűen annak érintésével, kézben tartásával?
Ez a közös tudatmező segítségével lehetséges. A közös tudatmező információkat tárol minden létezőről, azaz akár egy személyről, akár tárgyról, eseményről vagy helyről van szó. A tárgyakról szólva: minden egyes tárgyat a valóságban pszi-mező vesz körbe, azaz olyan „mágneses” mező, amely az adott tárggyal történt minden esemény információját tartalmazza. Abban az esetben, ha ezt a tárgyat egy különleges érzékeléssel bíró személy a kezébe veszi, a tárggyal kapcsolatos információkat érzékelni – és ezáltal dokumentálni – tudja. A szakirodalom ezt „tárgyak olvasása érintés útján” kifejezéssel illeti (reading objects by touch).
A mentális pszichometria egy normális pszichés működés, ösztönös tudás, amelynek segítségével a körülöttünk lévő tárgyak energia-mintáit tudjuk olvasni, ezekből információkat állapíthatunk meg a kézzel érintett tárgyról. Működése az úgynevezett „tudatelőttes emlék” elvén alapul, amelynek deduktív alapvetése szintén a közös tudatmező, illetve a pszi-mező megléte. E fogalom rövid példája az a jelenség, amikor nem vagyunk tudatában annak, hogy a falióra hatot üt, de néhány óraütés után felriadunk, ekkor visszafelé is képesek vagyunk megszámolni azokat az ütéseket, amelyekről azt hittük, hogy nem hallottuk őket3.
Tudatelőttes emlék: emlékek, gondolatok amelyek pillanatnyilag nem részei a tudatnak, de oda beemelhetők, szükség esetén hozzáférhetők.
Az erősebb érzelmek egyértelműbb nyomot hagynak a tárgy energiamezejében. Egyes pszichikusok (érzékelők) ezeket a markáns energiamintákat érzékelik. Azokból a lenyomat-mintákból, amelyek a tárgyak mágneses mezőiben maradtak, bármilyen információ kinyerhető: kivel vagy mivel mi, mikor, hol, miért történt. Az információk többnyire a ezekben az érzékelési formákban érkezhetnek: érzések, hangok, illatok, ízek, színek, képek, számok, késztetések.
A pszichometriát az emberek a mindennapjaikban használják, leginkább önkéntelenül, a személy számára észrevétlenül. Egy-egy tárgy szándékos, vagy véletlen érintésével akár másodpercek alatt is lezajlik a folyamat, az már egy másik kérdés, hogy a legtöbben nem figyelnek fel rá, fel sem ismerik. A csekély mértékű érzékelésre hajlamos személyeknél megindul ugyan a felismerés folyamata arra vonatkozóan, hogy különleges információkhoz jutnak éppen, de a következő időpillanat eseményei (például leteszik a tárgyat) elterelik erről a figyelmüket, majd az érzékelt információs képek belevesznek a cselekvési rutinba.
A különleges érzékelésre képes emberek ezzel szemben nagyon is jól tudják, hogy miért történik az, hogy képeket, képsorokat látnak akkor, ha kézbe vesznek egy tárgyat, hiszen tulajdonképpen a tárgyakon, személyeken, helyeken keletkezett energia-mintákat, „emlékeket” olvassák. Ennek megfelelően vagy tudatosan készülnek egy-egy ilyen mozzanatra, vagy véletlenszerű tapasztalás esetén azonnal felismerik az információ forrását és célját.
Egy személyes megjegyzés: nekem, e sorok írójának rendszeres, mindennapi élményem a pszichometria is. Régebben, gyerekkoromban azt hittem, hogy ez minden ember sajátja, és csodálkoztam, hogy egyes helyzetekben nem ehhez a módszerhez fordulnak segítségért, hanem más emberekhez, akik többnyire érdektelenek, sőt, fogalmatlanok az adott ügyben. Abban nem tévedtem, hogy ez valóban minden ember saját (akár fel nem ismert) képessége, abban viszont igen, hogy az emberek mindegyike tudatában lenne elméjének effajta üzemmódjával. Sajnos, egyre inkább nem.
Hogyan végezzünk pszichometriai érzékelést?
A mentális pszichometria módszerét bárki saját maga is kipróbálhatja (a bejegyzés végén olvasható bekezdés figyelembe vételével). A gyakorlathoz kérj segítséget barátodtól, ismerősödtől. Kérj tőle olyan személyes tárgyat, amit általában magánál tart: óra, öngyújtó, nyakék, irattárca, stb. Tájékoztasd őt, hogy mire készülsz, esetleg azt fogja mondani, hogy nem akarja a dolgot, ezt viszont tartsd tiszteletben. Ha már tapasztalt pszichometrikus vagy, egy régiségkereskedés a lehető legjobb forrás érzékelésed tárgyának kiválasztására. Barát vagy ismerős személyes tárgyának vizsgálata azért célszerűbb mégis, mert utána első kézből lehet ellenőrizni a kapott információkat.
Válassz egy csendes, nyugodt helyet, ahol az elkövetkező időben (személytől függően), mintegy fél órában mentes tudsz maradni zajoktól, zavaró tényezőktől. Megjegyzés: felkérhetsz egy személyt, lehetőleg ne a tárgy gazdáját, hogy legyen jelen jegyzetelni, rögzíteni az érkező információkat. Ha van ilyen személy, ő mindenképpen maradjon a háttérben, legyen csendben, ő nem része a folyamatnak, csupán adatot rögzít.
Ülj le, válassz kényelmes testhelyzetet, csukd be a szemeidet. Kezeidet pihentesd az öledben, kényelmes tartásban, lehetőleg tenyérrel felfelé.
Amint kellőképpen nyugodtnak és ellazultnak érzed magad, vedd a kezedbe a céltárgyat, domináns kezeddel érintsd, tartsd azt. Ha szükséges, tartsd mindkét kezeddel a tárgyat, de az érzékelés szempontjából domináns kezeddel érintkezz vele nagyobb felületen.
Érezd az információkat, bármilyen formában érkeznek is az elmédbe. Mondd ki, jegyezd fel (akár hangrögzítőt is használhatsz) az érkező benyomásokat. Ne dolgozd fel azokat, ne irányítsd és ne elemezd őket, ne válogass köztük, ne csodálkozz rajtuk, ne változtass rajtuk, ne szerkeszd, ne rendszerezd őket, mindezekre később is lesz lehetőség. Egyszerűen csak mondd ki (írd le, stb.) az érkező információt úgy, ahogy kapod.
Érezni fogod, amikor már nem érkezik információ. Ekkor lépj ki a folyamatból.
A gyakorlás fontossága rendkívül meghatározó, ugyanis annál pontosabb érzékelésre vagy képes, minél több pszichometriai érzékelés van mögötted. A statisztikai adatok azt mutatják a pontosság mértékét tekintve, hogy a gyakorlott pszichometrikusok 80-90 százalékos pontossággal rendelkeznek, azaz még az ő esetükben is jelen van 10-20 százalék pontatlanság.
Melyik az érzékelés szempontjából domináns kezünk?
Nem biztos, hogy az a kezünk a domináns az érzékelés szempontjából, amelyiket hétköznapi életünkben dominánsként használunk. Az alábbi módon bizonyosodhatunk meg a jobban érzékelő kezünkről.
Csendesedj el, tedd egymással szembe a két tenyeredet két-három centiméter távolságra, függőlegesen tartva őket (a hüvelykujj felfelé néz). Kezdd el mozgatni őket előbb szét, majd újra vissza egymás felé. Amint energia-áramlást tapasztalsz a két kezed között, akkor azt is érezni fogod, hogy melyik az erősebben érzékelő kezed. Ha mégsem, akkor azt fogod érezni, hogy vonzzák vagy taszítják egymást. Gyakorold ezt tovább, és figyeld meg, hogy melyik kezed vonzza a másikat, és melyik taszítja. Amelyik vonzza, az lesz az érzékelés szempontjából domináns kezed.
A pszichometriát alkalmazhatjuk személyekre, tárgyakra, helyzetekre. Ez utóbbi, a helyzetekre irányuló pszichometria szinte már a távérzékeléssel azonos érzékelési módszereket kíván meg, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben nem ismeretlen célt, hanem egy konkrét, megtörtént eseménysor által kiváltott energia-lenyomat sorozatot vizsgálunk. Bizonyára veled, az olvasóval is megesett már, hogy egy helyiségbe belépve szinte vágni lehet a feszültséget az addig ott történtek miatt, még ha ezt nem is éltük át. Egy másik helyzetben esetleg biztos voltál abban, hogy egészen a helyszínen való megjelenésedig teljesen más témáról volt szó abban a helyiségben – és így tovább. Ezeknek a helyzeteknek a feltárása a pszichometria egyik alapformulája.
A pszichometria és a távérzékelés kapcsolata
Gyakorlott pszichometristák arra figyelmeztetnek, hogy ha a távérzékelés módszerét éppen most tanulod, és még nem vagy gyakorlott távérzékelő, akkor addig ne kezdj a pszichometriába, amíg a távérzékelést nem űzöd készség-szinten, mert ezzel össze fogod zavarni az érzékelési folyamataidat. A távérzékelés és a pszichometria egyidejű tanulása és gyakorlása az eredményességi görbe lassú, de biztos hanyatlását fogja eredményezni.
Végül ismerjük fel azt, hogy a pszichometria bizalmas műfaj. Amennyiben lehetséges, ne csinálj belőle bazári produkciót, hiszen könnyen és gyorsan olyan mennyiségű és minőségű információt oszthatsz meg egy személyről másokkal, amit nem biztos, hogy a vizsgált személy is szeretne megtenni.
„…dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”
József Attila: Ne légy szeles, 1936
1 – Pszichológiai kislexikon, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, 2001, p.264 2 – LiveAbout.com [reference] 3 – Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Ben: Pszichológia, Osiris Kiadó, 1995, p.162
Úgy döntöttem, hogy mégiscsak elkezdem ezt a blog-szerűséget arról, hogy milyen indíttatásból és egyáltalán miért irkálok mindenféle dolgokat. Aki ismer, Read more
Ózdról (de legalábbis Ózdon) köztudott, hogy az úgynevezett Várhegyen állt egykor Palúz-Vasvár (Palóc-Vasvár, Ózd-Vasvár) fazsindelyes gerendavára. A várat fennállása során Read more
