Mostanában ennyien olvasták: 2159
Kései tiszteletadás
Előragyog majd az idő,
kardhüvelyből villan a fény,
és fölsebzi a levegő
vén arcára: ki voltam én.
A világot romantizálni kell, ez teljesen egyértelmű, bár gondolatvilágtól függ, hogy ki mit ért ez alatt. Én magam is ezen dolgoznék, az úgynevezett „idő” választ ad majd arról, hogy mire jutottam. Ugyanakkor keresem a hasonló gondolkodású embereket, tudvalévő, hogy „hasonló a hasonlót vonzza”. Időről időre fennakad a világ irodalmának tengerébe vetett szondámon néhány olyan nagy gondolkodó, akikről sajnos eddig még nem hallottam, pedig belső világuk rendkívül közel áll az enyémhez. Ez a tény az én számomra attól a ponttól válik nyilvánvalóvá, hogy elolvasok tőlük egy-egy idézetet, és azt változtatás, magyarázatok hozzáfűzése nélkül, azonnal el tudom fogadni sajátomként is.
A jénaiak szemefénye, büszkesége és kedvence a fiatal Novalis (Friedrich Leopold von Hardenberg, 1772-1801) megható szépségű alakja. Mint gyermek élt az idegen országban, a felnőttek között, gondolkodása és írásai valami csodálatos, zsenialitásba növekvő játék emlékei; amihez nyúlt, felragyogott körülötte, mint valami nagyon szép és fantáziagazdag gyermek körül. ‘Novalis mindenütt csak csodákat látott, és kedves csodákat; kihallgatta a növények beszélgetését, tudta minden fiatal rózsa titkát, azonosította magát végül is az egész természettel, és mikor ősz lett és lehullottak a levelek, meghalt’.
Mégis, mit említhetünk Novalisról, amitől nyilvánvalóvá válhatna számunkra a gondolkodásmódja és munkássága? Egy helyen így jellemzik:
A német romantika, a „jénai iskola” legragyogóbb, zseniális csillaga. Misztikus, spirituális szemléletmódja, ezoterikus tudása mindegyik művében megjelenik. A „kék virág” (a Heinrich von Ofterdingen c. regénytöredékéből) a tökéletesség, a szellemi egység halhatatlan szimbóluma lett.
Zseniális gondolkodására példaként egy idézet (a Schriften című írásából):
A világot romantizálni kell. Így találjuk meg ismét az eredeti értelmét. Ha a közönségesnek magasabb értelmet, a megszokottnak titokzatos külsőt, az ismertnek az ismeretlen méltóságát, a végesnek a végtelen látszatát kölcsönzöm, romantizálom azt.
A szellem számára semmi sem olyan könnyen elérhető, mint a végtelen.
A filozófia honvágy: bárcsak mindenütt otthon lehetnénk.
Egész életünk egyetlen istentisztelet.
Mostanában ennyien olvasták: 2556
Egy írással, írástechnikával foglalkozó blogban jelent meg a fenti című bejegyzés a napokban. Tényleg, hogy tartsuk biztonságban, illetve hogy őrizzük biztos helyen az írásunkat? A cikk, illetve a vitaindító kérdés gyakorlatilag csak ennyiből áll, hozzátéve még a számítógépes munkavégzés feltételezését. A kérdés általános volt, de a válaszok arról is szóltak, hogy egy esetleges operációs rendszer-hiba vagy hardver-probléma kiküszöbölésére hogyan készülnek a felhasználók. Belenéztem a megjegyzésekbe, csak úgy kiváncsiságból, de nagy meglepetés nem ért: általában az online dokumentumtárakban van bizodalma az embereknek. Ez számomra kétséges, mert igaz ugyan, hogy ezekhez bárhonnan és bármikor hozzá lehet férni, de csak akkor, ha van internet. És van az a helyzet, amikor internettel nem [még mobillal sem] lefedett földrajzi helyen kellene egy-egy munkánk, amihez így nem tudunk hozzáférni. Ez, mint sok más hasonló is, örök vitatémát képez, mindenkinek más jön be, mindenki másra esküszik. Szemezgettem a hozzászólások között.Mostanában ennyien olvasták: 2055
A Főnix Dala
Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként.
II. évfolyam 2. szám, 2010. június
A lapban megjelent szerzők és műveik:
Címlapon: A Magyar fájdalom szobra – Debrecen
Mostanában ennyien olvasták: 2293