Három vak egér

Az első Agatha Christie „könyvem” ez a rövid sztori. Úgy érzem, árnyalatnyival több energiát fordítottak arra, hogy könyvként jelenjen meg az írás, mintha egy novellagyűjtemény darabja lett volna – többet is érdemel. Novelláskötet-sorozatot jelöl a felirat a külső borítón, de ebben a könyvecskében csupán ez az egy írás olvasható.

A szerzőtől ugyan az első olvasásom, de azért előtte körülnéztem, mit írtak más olvasók különféle AC-könyvekről. Nyomoztak, vagy a szerzővel együtt, vagy magánúton. Ennek megfelelően a Három vak egérben már akkor keresni kezdtem a tettest, amikor még össze sem gyűltek mindannyian a fogadóban. Nem jártam sikerrel, egészen a végéig. Az ügy megoldása ugyanis nem az ilyen magamfajta, a törvényt tisztelő és abban bízó alakokra épít.
A történet stílusa az én (anglomán) felfogásomhoz is túlírt, szerintem nem beszélgetnek így egymással vadidegen emberek egy-két nap után, még vészhelyzetben sem. Bezzeg a házastársak, azok tudtak úgy beszélgetni, mintha vadidegenek lettek volna egymás számára (és nem a dramaturgia része volt). Mivel igen hosszú idő után AC kedvéért újra női írót olvastam, betudom talán ennek ezt a szokatlan „overflow”-t.
Mire bemelegedett volna a történet (és a fogadó), vége is lett. Az én értelmezésemben lettek volna még tartalékok a feszültség fokozásában, az izgalomfaktor további emelésében, egynémely karakter mélyebb beágyazásában, de összességében jó kis agytorna ez a rövid történet.

Agatha Christie: Három vak egér
Eredeti cím: Three Blind Mice And Other Stories
Sorozat: Agatha Christie novelláskötetei
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016
Fordította: Molnár Gabriella
Puhatáblás, 136 oldal

Fülszöveg:
Egy zimankós téli napon kis vendégfogadó nyílik az isten háta mögött, ahová, csodák csodája, egymás után érkeznek a vendégek: a kaján vigyorú walesi fiatalember, Christopher Wren; az agresszív, zord külsejű Mrs. Boyle; a katonás eleganciájú Metcalf őrnagy; és a pipiskedő külföldi, Mr. Paravicini. A panziót vezető újdonsült házaspár, Giles és Molly Davis a nagy munka közepette tán észre sem veszi, milyen különös alakok szálltak meg náluk.
Azután az intézményt egy hatalmas hóvihar a szó szoros értelmében elvágja a külvilágtól. Ám az aggodalom akkor hág a tetőfokára, amikor a rendőrség mégis eljut a Monkswell-vendégházba. Az ifjú Trotter őrmester ugyanis beszámol az egybegyűlteknek a két napja, Londonban történt gyilkosságról, s közli velük, a tettes itt van közöttük, és újból ölni készül…

Szerintem: 10/7.

A “Három vak egér” a Moly.hu-n

A “Havi egy AC 2017” kihívás további darabjai:
Gyilkosság Mezopotámiában >>
Öt kismalac >>


 

Mostanában ennyien olvasták: 1827

Hasonló bejegyzések
Gyufám se volt, nemhogy életem

Sajnos nem ismertem személyesen Málik Rolandot. Annyi mindenkit nem ismerünk, és később már hiába minden, marad egy papírillatú gondolatköteg. Úgy Read more

Vissza az Időkutató Intézetbe

Ariadna Gromova - Rafail Nugyelman Nyomozás az Időkutató Intézetben Táncsics Könyvkiadó, 1975 Terjedelme: 400 oldal ISBN 963 320 250 7 Eredeti Read more

A Seraphinianus-kódex

Seraphinianus-kódex: Útikönyv egy másik világba A Codex Seraphinianus egy különös album, amelyet Luigi Serafini olasz művész, mérnök és ipari tervező Read more

Schreyer: A zöld szörnyeteg

Wolfgang Schreyer: A zöld szörnyeteg(Ez a recenzió cselekményleírást tartalmaz, de a regény olvasási élvezetét szerintem nem befolyásolja.) Az én példányom:Wolfgang Read more

Cortázar – A tudatmezők találkozása

A dél-amerikai irodalom a kezdetektől fogva (t.i. onnantól, amikor megismertem) a kedvenceim közé tartozik. Eleinte G. G. Márquez könyvei, különböző mexikói költők gyűjteményei, majd Borges, Casares következtek, mind-mind megragadtak, egyik olvasmányra sem mondhattam azt, hogy „na, ez most nem jött be nekem”. Legutóbb César Aira „Epizódok egy vándorfestő életéből” című kisregényét, Onetti szürreális „A hajógyár”-át olvastam, ezek is erősítették azt a meggyőződésemet, mely szerint Dél-Amerikában másféle levegőt veszi körül az alkotókat, esetleg az univerzum különleges sugárzása éri őket – vagy egyszerűen csak olyan könyveikkel futok össze véletlenül, amelyek kivétel nélkül tetszenek nekem.

Az utóbbi időben, a Borgestől Cortázarhoz vezető úton valami különös történt velem, amit nem lehet a véletlen számlájára írni. Életem még teljesen Cortázar-mentes volt, azaz semmit nem olvastam még tőle, amikor (mintegy 5 évvel ezelőtt) későbbi kisregénnyé alakítás reményében papírra jegyeztem az alábbi ötletemet: egy férfi – túlhajszoltságából eredően – különös álmokat kezd látni éjszakánként. Maja városokban tartózkodik, ahol embervadászat zajlik egyfajta isten-áldozat céljára. Miután a férfi észleli, hogy álmai ismétlődően visszatérnek az előző helyszínekre, felismeri azt is, hogy a történet álmában folytatódik, mozzanatonként előre halad. Ismeretlen, furcsa szagokat érez, tisztában van a környezetével, megéli az eseményeket. Lassan bizonyossá válik számára, hogy álombéli útja bizony az áldozati oltár felé vezet. Akkor már együtt menekül az űzött emberekkel együtt, elrejtőzik a dzsungelben, halálos tét ereszkedik minden lépésére.

De csak álmában. Éber életében küzdeni kezd én- és öntudatáért. Az álomban végül elfogják, majd elérkezik az áldozat bemutatásának éjszakája, ahol a veszélyt fel nem ismerve “éli” tovább a történetet. Gyanúsan furcsa választ ígérő kérdés lebeg a tudatában: melyik eseménysort álmodja, az áldozati embervadászatot, vagy az addig élt életét? Utolsó emléke, hogy egy kőkés közelít felé.

Eddig az én történetem. A sztori türelmesen várta a sorát a jegyzetfüzetben, talán ha valami bevezető részt írtam hozzá néhány éve.

Közben a már említett, Borgestől Cortázarhoz vezető úton nemrég meg is érkeztem Cortázarhoz. Kinéztem néhány könyvét a piacon, de azzal szembesültem, hogy nem lehet csak úgy megvenni bármelyiket, kitartóan keresni kellett őket. Ezt elkezdtem, majd úgy döntöttem, hogy „Az összefüggő parkok” című elbeszélés-gyűjteménnyel kezdem a sort. Rátaláltam a könyvre egy antikváriumban, megrendeltem, sőt, olyan jól sikerült a művelet, hogy mindjárt két példányt is vásároltam, nem figyelve arra, hogy az eltérő címek alatt ugyanaz a tartalom található bennük.

És koronként elindultak, hogy ellenségre vadásszanak,
és hívták ezt szent háborúnak.
(Csép Attila fordítása)

Az első néhány elbeszélés teljesen lenyűgözött, megerősítve éreztem magam abban a tudatban, hogy a dél-amerikai irodalom jó helyen van a könyvtáramban. Aztán a következő történetet, jelesül az „Éjszaka, hanyatt fekve” című írást (Csép Attila fordítása) olvasva borzongni kezdtem – nem feltétlenül a mondanivalója, inkább a tartalma miatt.

Az „Éjszaka, hanyatt fekve” című történet ugyanis arról szól, hogy egy férfi, motorbalesetet követően, a kórházi ágyon fekve álmokat kezd látni. Az álomban menekülnie kellett az aztékok elől, akik embervadászatra indultak. Nem maradt más választása, mint elrejtőzni az erdő sűrűjében. Közben furcsa szagokat érez. Menekülés közben nyilvánvalóvá lesz számára, hogy az embervadászat célja ő maga, egyre közelebb kerül az áldozati oltárhoz. Időnként kizökken álmából, küzdeni kezd én- és öntudatáért. Amint újra álomba merül, visszakerül a levadászott áldozat szerepébe. Furcsa érzés tolul fel benne: melyik történetet álmodja, az azték áldozati embervadászatot, vagy az addig élt életét? Utolsó emléke az, hogy egy kőkés közeledik felé, és tudja, hogy többé nem fog felébredni.

Közös tudatmező. Minden benne van. Olvassanak Cortázart, tetszeni fog.

 
Az “Éjszaka, hanyatt fekve” eredetiben >>
Julio Cortázarról (magyarul) >>
 

Mostanában ennyien olvasták: 2211

Hasonló bejegyzések
A Sá-Carneiro effektus

Mário de Sá-Carneiro, portugál költő és novellista, Pessoa közeli barátja, élt 1890-től 1916-ig. Ez persze csak az előhangja annak, amiről Read more

A Főnix Dala – 2009 április

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 1. szám, 2009. április A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 július

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 2. szám, 2009. július A lapban megjelent szerzők és Read more

A Főnix Dala – 2009 október

A Főnix Dala Irodalmi és kulturális lap, megjelenik negyedévenként. I. évfolyam 3. szám, 2009. október A lapban megjelent szerzők és Read more

Egri pillanatok 9.

JaJa zenekar, Eger, Dobó tér – 2016.12.01.

Mostanában ennyien olvasták: 1987

Hasonló bejegyzések
Egri pillanatok

Sétálok a Törvényház előtt. Alig valamivel múlt délután négy óra, az utca nyüzsög, mindenki siet valahová. A Barkóczy utcán, a Read more

Egri pillanatok 2.

Munka után ballagok Eger belvárosában, a Földhivatal előtti járdán. A gyalogosforgalom meglehetősen gyér, azt is inkább egymással laza kapcsolatot mutató embercsoportok, Read more

Egri pillanatok 3.

Mindjárt két pillanat egy bejegyzésben. Első pillanat - vasárnap délután. Nem annyira zsúfolt bevásárlóközpont folyosója. Az üzletsor előtt kihelyezett padok Read more

Egri pillanatok 4.

Az elmúlt év végén és az idei elején beszerzett könyveim témáit a véletlen úgy alakította, hogy mindegyiknek Eger lett a Read more

Egri pillanatok 8.

Eger, 2016 június – drónfelvétel
(teljes képernyős mód ajánlott – switch to fullscreen)

Mostanában ennyien olvasták: 1770

Hasonló bejegyzések
Egri pillanatok

Sétálok a Törvényház előtt. Alig valamivel múlt délután négy óra, az utca nyüzsög, mindenki siet valahová. A Barkóczy utcán, a Read more

Egri pillanatok 2.

Munka után ballagok Eger belvárosában, a Földhivatal előtti járdán. A gyalogosforgalom meglehetősen gyér, azt is inkább egymással laza kapcsolatot mutató embercsoportok, Read more

Egri pillanatok 3.

Mindjárt két pillanat egy bejegyzésben. Első pillanat - vasárnap délután. Nem annyira zsúfolt bevásárlóközpont folyosója. Az üzletsor előtt kihelyezett padok Read more

Egri pillanatok 4.

Az elmúlt év végén és az idei elején beszerzett könyveim témáit a véletlen úgy alakította, hogy mindegyiknek Eger lett a Read more

Sáta bemutatkozott

me_at_Kitekinto

Az alsó két képre kattintva Facebook-képgalériák nyílnak meg.

 

Korképek Sáta történetéből


Bővebben a könyvről >>

 

 

Mostanában ennyien olvasták: 1710
Hasonló bejegyzések
Sátai nyár 2014

Néhány sátai fotó 2014 egyik legforróbb nyári napján.Időnként a szememre vetették Sáta honlapjával vagy a FB-oldallal kapcsolatban, hogy mindig a Read more

Káré – Car

Egy apró momentumon múlt, hogy ez a bejegyzés egyáltalán megszületett 🙂 Az elmúlt század negyvenes éveinek végén ugyanis – bizonyos Read more

Bükki-Hegyháti falvak az 1850 körüli időkben

Magyarország Geographiai Szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik I-II-III. kötet Kiadta: Fényes Elek Pesten, 1851 Nyomtattatott Read more

Bükki-Hegyháti falvak 1924-ben

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági cimtáraKiadja a Rudolf Mosse Magyarországi Képviselete R.T.Budapest, 1924Ára 50 korona tényleges aranyban

Read more