A mai állás szerint nincs hótól elzárt település az országban, hiszen szeptember 4-e van, nyári meleg, 27 fok volt ma a városban, Celsius skálája szerint. Az elmúlt időszakban kaptam egy könyvet egy barátomtól. Ezek a kijelentések jóformán nélkülözik a logikai és értelmi összefüggésnek még a csíráját is, viszont egy bizonyos fajta gondolati helyszínt megteremtenek, ahol mégis értelmet nyernek.
Könyvet kaptam ajándékba tehát egy barátomtól, aki tudja, hogy gyűjtöm őket. A könyv nekem szóló ajánlással van ellátva, a kézírással írt bejegyzés kissé megkopott, de jól olvasható. Maga a könyv bőrkötéses, bár kissé kopottas, mintha éveken át ajtó-kitámasztónak használták volna. Autóként oldtimer lehetne, hiszen 1952-ben adta ki a Franklin Nyomda a Szikra Kiadás sorozatnév alatt, és bizony ki tudja, hány kézen ment keresztül azóta. Meggyőző, mutatós munka, a bőrkötés alatt ragasztott belső papírborító rejtőzködik, a régi divat szerint vörös textil könyvjelző-csíkot építettek bele a ragasztásba, amit az ember éppen oda rak, ahol befejezi az olvasást – vagy ahonnan idézni szeretne. Kis sajtpapír-cédula is található benne, ezzel a felirattal: FRANKLIN NYOMDA, Minőségileg rendben. Ellenőrizte: (kék tintás bélyegzővel ez a név:) Kiss Ágoston.
A cselekmény igen egyszerű, bár élvezetéhez kellő felfogásbeli elvonatkoztatás szükséges. Egy nagy előnye mindenesetre van, mégpedig az, hogy nem kell a végéig várni, hogy megtudjuk, ki a gyilkos, kik a jó- és a rossz fiúk, meg ilyesmi, hiszen azt már előre tudhatjuk, ha megfelelő neveltetésben részesültünk.
Van tehát egy könyvem, ami ma már talán könyvritkaság. Ezzel együtt hetekig tartó hóesés és hóvihar szükségeltetik hozzá, hogy elolvassa az ember. Amikor már a ház ajtaja sem nyílik a hótorlasztól, más pedig már nincs a polcon olvasatlan, abban az esetben nyilván ráveheti magát az ember egy-egy ilyen könyvre, ami emléknek és baráti ajándéknak prémium kategória (főleg, hogy névre szólóan dedikált), olvasni viszont csakis hardcore filozófusoknak ajánlott. Nem mondanám viszont, hogy anakronisztikus, sőt, helyenként kifejezetten naprakész összefüggéseket említ benne az írója.

A gyűjteményem új darabja:

Sztálin művei, 8. könyv
Franklin Nyomda
Szikra Kiadás, Budapest, 1952
A magyar kiadás a Magyar Dolgozók Pártja KV határozata alaján jelenik meg
442 oldal
Hibajavító jegyzettel a végén:
„Javítandó – 234. old. alulról 3. sor: tartós helyett ideiglenes”
Hozzáteszem: ez nagyon nem mindegy! Persze Kiss Ágoston minőségellenőrre nem lehetett a szöveg felülvizsgálatát is rábízni…

Szerintem: 10/2.

Bővebben itt megismerhető, sőt: megvásárolható a szóban forgó könyv. Én adni nem adom, az enyém!

Mostanában ennyien olvasták: 1856