Egy apró momentumon múlt, hogy ez a bejegyzés egyáltalán megszületett 🙂 Az elmúlt század negyvenes éveinek végén ugyanis – bizonyos családi események következményeként – kis híján Amerikába települt át családom jelentős ága. Ha ez megvalósult volna, ma bizonyosan nem az amerikai Barta családnevűek közé tartoznék (de a hazaiakhoz sem), bár, ki tudhatja biztosan? Aztán minden hivatalos utazási engedély, dokumentumok, stb. megszerzését követően nagymamám egyszer csak meggondolta magát – és maradtak. A történet eddig tart, nincs tovább. Arra, hogy egyáltalán hogyan merült fel az utazás gondolata annak idején, a családi archívumban talált néhány fénykép enged következtetni.

Íme az egyik, Amerikából postán elküldött fotó, amelyen egy 1940-es Plymouth Coupé látható, 1947-es Illinois 624221 rendszámmal. A kor szokásának megfelelően a kép hátulján (is) üzentek az itthoniaknak. A rövid üzenet megfelelő korképet alkot mind az akkori amerikai, mind a hazai viszonyokról, a szövegbe keveredve az amerikás magyarok által előszeretettel használt „káré” car (kocsi, autó), valamint a „drive” vezetni, hajtani szavaknak a magyar nyelvbe ültetésével.

Ez ez én kárém és Margit ángyodé. Ne hidd el testvér, hogy Amerikában három embernek van egy pár cipője, Amerikában nagyon sok munkás ember hajt kárét, amit Magyarországon sok munkás még nem is látott, nem hogy hajtott volna. (…)
1949 July

¶