A mentális távérzékelés módszerével kapott eredmények fontos eleme a vizsgálat után a célról kapott visszajelzés.
Miután megtörténik egy adott cél (vak) távérzékelési vizsgálata, fontos, hogy rendelkezésre álljon utólagos visszajelzésként információ arról a témáról, amely a vizsgálat tárgyát képezte, hiszen ebből állapítható meg a konkrét célra végzett távérzékelés eredményének pontossága, valamint lehetővé válik a tapasztalatok leszűrése, tanulságok levonása.
Amennyiben számszerűsítjük ezt az értéket, azt mondhatjuk, hogy a céloknak mintegy harmada ismerhető meg a távérzékelő számára vizsgálat utáni visszajelzésként. Ennek oka a vizsgálatok típusában rejlik, mivel rejtett, vagy időben és térben távol lévő (esetleg bizalmas jellegű) cél esetén ezekről a legritkább esetben lehetséges visszajelzést kapni. Ugyanakkor a távérzékelés pontosságának megállapítása ezeknél a vizsgálatoknál is fontos, hiszen enélkül bármely távérzékelési eredmény esetlegessé válik, arról nem beszélve, hogy ezek a rejtett célok általában azokat a leginkább érdekesebb adatokat tartalmazzák, amelyeknek pontosságát nyilvánvalóan szeretnénk tudni.
Tisztázzuk elsősorban a távérzékelési vizsgálat mibenlétét. A vizsgálat nem más, mint egy kódszámmal (például 1234/5678) rejtett cél információinak mentális megállapítása. Azaz: a távérzékelő személy a vizsgálat végzésekor kizárólag a kódszámot ismeri, ennek tudatában írja le (rajzolja le, mondja diktafonra, stb.) az ülés folyamán a kóddal rejtett célról kapott információkat.
Annak érdekében, hogy a fent említett – rejtett, vagy időben és térben távol lévő – célokra végzett vizsgálatok pontosságát is meg lehessen állapítani, illetve egy adott távérzékelő eredményeinek a valósággal való egyezésének fokáról képet kaphassunk, úgynevezett gyakorló vizsgálatok végzünk, amelynek eredményeit összevetjük az utólagos visszajelzéssel. A gyakorló vizsgálatok minden esetben olyan célra irányulnak, amelyek a távérzékelő számára a vizsgálat végeztéig ugyan ismeretlenek, a dokumentált eredmény megszületése után viszont kivétel nélkül részletekbe menő visszajelzést kap a vizsgált célról. E módszer tapasztalatainak segítségével rejtett, vagy időben és térben távol lévő célokra végzett vizsgálatok eredményeiről is képet kapunk anélkül is, hogy előzetesen bármilyen információ lenne elérhető az adott témáról.
Távérzékelési eredmények osztályozására több módszer is van, itt most Russell Targ amerikai távérzékelő rendszerének a saját vizsgálataimra alkalmazott változatát ismertetem. Az úgynevezett Targ-féle egyezőségi táblázat arról tartalmaz információt, hogy a távérzékelési vizsgálat eredménye mennyire valós, azaz mennyire egyezik a visszajelzésben utólag ismertetett céllal.
Saját eredményességi módszerem: a táblázat értékeit saját gyakorló vizsgálataim eredményeihez rendelem hozzá. Minden tíz gyakorló vizsgálatnál értékelem az addig kapott eredményeket, amelyekből aztán számszerű értéket állapítok meg az egyezőségi értékemre nézve.
A Targ-féle táblázat:
7 – Kiváló egyezőség, amely megfelelő részletes információt tartalmaz (pl. a cél megnevezése), alapvetően nincs pontatlan információ.
6 – Jó egyezőség, megfelelő részletes információval (pl. a cél funkciójának megnevezésével), viszonylag kevés pontatlan információ.
5 – Jó egyezőség, egyértelműen azonosítható egyedi elemekkel, de van több pontatlan információ.
4 – Jó egyezőség, amelyben különféle egyező elemek keverednek pontatlan információval.
3 – Pontos és pontatlan elemek keveréke, de az előzőhöz képest jelzi, hogy az érzékelő értékelhető kapcsolatba lépett a céllal.
2 – Néhány egyező elem, amelyek viszont nem elegendőek az elvárásoknak megfelelő eredményhez.
1 – Kevés egyezőség.
0 – Nincs egyezőség.
A táblázat alapján tíz saját gyakorló vizsgálatomra vetített érték 80 és 90% között áll, rendszerint közelebb a 80%-hoz.
Mindezeknek megfelelően íme néhány saját vizsgálati eredményemről készült dokumentáció-részlet, amelynek egyik része az általam produkált eredményt, a másik pedig magát a célt mutatja (kérem figyelembe venni eközben azt, hogy nem vagyok rajzművész, de igyekeztem a legjobbat kihozni magamból, ahol rajzolni kellett…).
A következőkben két gyakorló vizsgálat vázlatos eredményét ismertetem, az elsőnél egy Concorde-gép balesetének egyik fotója, a másikon az arizonai Tempe városának jellegzetes épülete volt a cél.
Az alábbi, harmadik vizsgálati eredmény nem feltétlenül gyakorlás volt, hanem rejtett célra végzett távérzékelési ülés. Valójában visszajelzés reménye nélküli vizsgálatnak szántam, hiszen egy nem publikus műszaki fejlesztés távérzékelése történt. A hazai és világsajtóban hét hónap múlva viszont – meglepő módon – hírt adtak a fejlesztésről, legalábbis egy részéről, így nem várt módon, tökéletes információ érkezett a vizsgálati célról. Ebből az derült ki, hogy a távérzékelési ülés pszichikus információ-folyama rendkívül pontos volt a vizsgált cél e részét tekintve (egy komplex vizsgálat egy szeletére érkezett csak a visszajelzés). Így fordulhatott elő az, hogy egy valós vak vizsgálat eredménye a valósággal való egyezésben jóval felülmúlja a gyakorló célokra végzett vizsgálatok eredményét. Ennek megfelelően a vizsgálat többi része, amely más területekre irányult, ugyanezt a pontosságot kellett, hogy kövesse. A részeredményt lásd alább, a sárga színnel jelölt szöveg a kapott eredmény leírása 2015. március 13-án, az alatta található két cikk képe pedig a 2015 októberében a hazai és az amerikai sajtóban megjelent cikkek pillanatfelvételei (a piros nyíl mutatja a sajtóban történt publikálás dátumát).
A gyakorló vizsgálatok így teszik lehetővé tehát a valóságos (többnyire rejtett) célokra elvégzett távérzékelési folyamatok eredményei pontosságának megállapítását.
Mi a távérzékelés (remote viewing)? >>
Remote viewing – as an innate ability >>