Egri pillanatok

ÁsványvízSétálok a Törvényház előtt. Alig valamivel múlt délután négy óra, az utca nyüzsög, mindenki siet valahová. A Barkóczy utcán, a Törvényház oldalánál lévő buszmegálló egyik padján lendületes külsejű, idősebb, harsány férfi üldögél, torkaszakadtából énekel valamit. A körülötte lévők kevésbé lelkesen, inkább kényszeredetten hallgatják, a sors kegyes, talán nemsokára jön a busz.  A férfi eközben akkurátusan tölti magának az egyik kezében markolt műanyag palackból a másikban tartott tiszta pohárba – az ásványvizet.

Néhány pillanat múlva, egy sarokkal beljebb, a bank előtti parkolóban álldogálok, a tervezettnél korábban értem oda. Az iskola előtti bokroknál mintha üzletelés folyna két szigorú arcú, nem kifejezetten üzletember-kinézetű férfi között. Amint ezt felismerem, elhúzódok onnan, nem érdekel a dolog, még az kéne, hogy másnak úgy tűnjön. Egy perc alig telik el, egyikük határozott léptekkel megindul a gyalogjárón, el mögöttem, a kezében nyitott könyvet tart, amibe szemlátomást belemélyed. Így megy végig a járdán, a taxi-standok mellett balra fordul, bele a buszmegállóban várakozó embertömegbe. Feje leszegve, folyamatosan olvas egy fekete borítójú, címlapján körmintával díszített könyvet. Közben befut egy busz, fel- és leszállnak az emberek, de ő csak halad egyenesen, olvas, időnként korrigálva mozgását a látóterébe agresszívan, de ártatlanul belógó alakok között. Így tűnt el előlem a Földhivatal sarka mögött.

Mostanában ennyien olvasták: 1754

Hasonló bejegyzések:

Vélemény, hozzászólás?