Káré – Car

Egy apró momentumon múlt, hogy ez a bejegyzés egyáltalán megszületett 🙂 Az elmúlt század negyvenes éveinek végén ugyanis – bizonyos családi események következményeként – kis híján Amerikába települt át családom jelentős ága. Ha ez megvalósult volna, ma bizonyosan nem az amerikai Barta családnevűek közé tartoznék (de a hazaiakhoz sem), bár, ki tudhatja biztosan? Aztán minden hivatalos utazási engedély, dokumentumok, stb. megszerzését követően nagymamám egyszer csak meggondolta magát – és maradtak. A történet eddig tart, nincs tovább. Arra, hogy egyáltalán hogyan merült fel az utazás gondolata annak idején, a családi archívumban talált néhány fénykép enged következtetni.

Íme az egyik, Amerikából postán elküldött fotó, amelyen egy 1940-es Plymouth Coupé látható, 1947-es Illinois 624221 rendszámmal. A kor szokásának megfelelően a kép hátulján (is) üzentek az itthoniaknak. A rövid üzenet megfelelő korképet alkot mind az akkori amerikai, mind a hazai viszonyokról, a szövegbe keveredve az amerikás magyarok által előszeretettel használt „káré” car (kocsi, autó), valamint a „drive” vezetni, hajtani szavaknak a magyar nyelvbe ültetésével.

Plymouth Coupe 1949

Ez ez én kárém és Margit ángyodé. Ne hidd el testvér, hogy Amerikában három embernek van egy pár cipője, Amerikában nagyon sok munkás ember hajt kárét, amit Magyarországon sok munkás még nem is látott, nem hogy hajtott volna. (…)
1949 July

 

Mostanában ennyien olvasták: 2286

Hasonló bejegyzések
Sátai nyár 2014

Néhány sátai fotó 2014 egyik legforróbb nyári napján.Időnként a szememre vetették Sáta honlapjával vagy a FB-oldallal kapcsolatban, hogy mindig a Read more

Félelem álom után

Számomra mindegyik távérzékelési vizsgálat egy sikerélmény, legalábbis 10-ből 9 mindenképpen. Az az egy a tanulókör, tanulni pedig mindig lehet valamiből. Read more

Egri pillanatok 5.

Képek a parkolóházból (~2014 december)   Eger - Képek a parkolóházból - Shots from the downtown parking house http://t.co/FvIlc37Mtb @ Read more

Sátai nyár 2014

Néhány sátai fotó 2014 egyik legforróbb nyári napján.
Időnként a szememre vetették Sáta honlapjával vagy a FB-oldallal kapcsolatban, hogy mindig a falu előnyös, szebbik oldalát mutatom meg a külső szemlélőknek, ha egy idegen felkeresi ezeket a felületeket, csak a szépet és jót látja. Ez szerintem természetes, lehet persze, hogy nem mindenki számára az. Idén nyáron viszont – szándékomtól függetlenül – szinte kizárólag olyan képeket készítettem, amelyek a fenti kategóriákon kívül esnek, és bátran mondhatom, hogy bármelyik, a szépen és előnyösön fanyalgó embernek a szája íze szerintiek. A legtöbb kép témája az Eger-Putnok vasútvonal sátai megállóhelye, illetve inkább a megállóhely helye, ezért nem is annyira a falu kinézetéről szólnak ezek a képek, az apokaliptikus látvány viszont mindenképpen hozzátartozik az életéhez. Kész szerencse egyébként, hogy az egész egy félreeső helyen van. Amikor a helyszínen jártam, arra gondoltam, hogy ide azt írom majd: olyan, mintha egy ha egy halott mellett járkálnánk minden nap – de később, az egyik lenti képen megörökített személyes érintettség miatt mégsem ezt írom. Ezzel együtt továbbra is azt tartom, hogy az ember a szülőföldjén csak a szépre emlékezzen. Következzen itt egy képgaléria, amelynek a végén – ha lehet ezt mondani – a temetői képek jelentik majd a szépséget és az előrehaladást.

László Gyula professzor úr találta azt mondani egy alkalommal, hogy:

„A temető a halott falu.”

Eszünkbe se’ jusson megfordítani a mondást.

sata2014_168
Sáta, 1. vágány – A vasúti megálló „peronja”

sata2014_179
Az Eger-Putnok vasúti szárnyvonal része – ma

sata2014_178
Ha belefáradtunk volna…

sata2014_182
Sáta – vasúti mh (I.)

sata2014_184
Sáta – vasúti mh (II.)

sata2014_176
Hiányzik a födém és a padló

sata2014_174
Mindenhol hiányzik

sata2014_172
Nagyon hiányzik…

sata2014_180
Induljunk a temető felé… (Az Eger-Putnok vasút 105 éve)

sata2014_150
Ezen talán már csak ő segíthet

sata2014_161
Meglepetés: nagyapám régi sírköve a használaton kívüli halottasházban (fotó: a kémlelőlyukon keresztül)

sata2014_159
A sátai temető új kerítése

sata2014_163
Az új kerítés egyik új kapuja

sata_2014_diakonus
Ami még belül volt: a – tévesen – diakónusok nyugvóhelyének hitt sír. Későbbi kutatások során kiderült, hogy Lenkey Mihály, Lenkey János 1848-49-es honvéd tábornok nagyapja nyugszik itt. Felirata (ezt még egy 1980 körül készült fotóról lehetett leolvasni):

Hic qvips I.T. in Dno. Pirillisa Crosus Dnvs. Michael Lenkey de Eadrm V. Senina Acre Cipriavn. Provis R. OL II T I L April A. C. MDCCXCV Saetai 8vae XI(?)

Korképek Sáta történetéből


Bővebben a könyvről >>

 

 

Mostanában ennyien olvasták: 3268
Hasonló bejegyzések
Félelem álom után

Számomra mindegyik távérzékelési vizsgálat egy sikerélmény, legalábbis 10-ből 9 mindenképpen. Az az egy a tanulókör, tanulni pedig mindig lehet valamiből. Read more

Egri pillanatok 5.

Képek a parkolóházból (~2014 december)   Eger - Képek a parkolóházból - Shots from the downtown parking house http://t.co/FvIlc37Mtb @ Read more

Elhagyott helyek

Elhagyott helyek, ahol jártam - Abandoned places where I've been before: http://t.co/o1jyYBlELS #abandoned #Hungary pic.twitter.com/zYl2zVzG5H — Barta Zoltán (@zbarta) 2015. Read more