Nauszkópia – Bottineau hajói

Nauszkópia – remote viewing évszázadokkal ezelőtt

Igen keveset tudunk Etienne Bottineau-ról, aki felfedezőként jegyzi a nauszkópia tudományát. 1738 május 4-én született a franciaországi Champtoceaux-ben. Hivatásos tengerész volt, egy rövid ideig szolgált XV.Lajos királyi hadiflottájában is. A tengeren eltöltött idő alatt dolgozta ki az úgynevezett nauszkópia tudományát. A nauszkópia hajóknak és szárazföldeknek jelentős (több, mint 1000 kilométer) távolságból való előzetes érzékelése, vizsgálata, ahogy ő maga nevezte: “a horizonton túlra való nézés”. A források szerint a vizsgált dolgoknak az atmoszférában keltett hatásainak érzékelésén alapult a módszer, azaz korai remote viewing-nak tekinthetjük.
A történet 1762-ben kezdődött, amikor Bottineau a francia haditengerészetnél szolgált. Egy levelében leírta, hogy egy vízi jármű a part mentén mozogva bizonyos hatással van az atmoszférára, és így egy jól képzett szem számára ott láthatóvá válnak a hajó által keltett hatások, még mielőtt maga a hajó fizikailag megjelenne a látóhatáron. Rengeteg megfigyelési kísérlete után arra a következtetésre jutott, hogy valamiféle hajókat előrejelző módszert fedezett fel, de mivel csak mérsékelt sikereket érte el benne, egy időre felhagyott a gyakorlásával.

Kezdeti tapasztalatok

1764-ben életútja az Indiai-Óceánban található Mauritius szigetére vetette, ahol bőséges szabadidejében újra e korai remote viewing művelésére adta a fejét. Itt, távol a civilizációtól, szabad ég alatt egy olyan helyen, ahol jóval kevesebb hajó kötött ki, sokkal pontosabb érzékelésre számított, mint régebben a zsúfolt francia partoknál. Hat hónap múlva Bottineau biztos volt felfedezésének, mint a tudomány egy ágának a létezésében. Képességét eleinte arra használta, hogy a Mauritius kikötőjében fogadásokat kötött az ottani hivatalnokokkal és katonatisztekkel a napok múlva beérkező hajókra akkor, amikor azokról még hírük sem volt. Mivel elég ritkán tévedett, ezért jelentős mennyiségű pénzt nyert, így nagy feltűnést keltett teljesítményével.

Illusztráció

Egyszer Bottineau jelezte a kormányzónak, hogy három hajó közelít a szigethez, bár még a látcsövekkel és teleszkópokkal semmit nem lehetett látni. Másnap közölték a kormányzóval, hogy egy hajó feltűnt a horizonton. A következő napon feltűnt a második is, majd egy héttel később már a harmadik is szabad szemmel látható lett. Bottineau előérzete pontos volt ezúttal is. Az eredmények hatására a kormány jelentős pénzösszeget és nyugdíjat kínált fel a titok részleteinek megosztásáért, de Bottineau nem árulta el, arra hivatkozva, hogy az összeg nem volt elég meggyőző (amivel nem érte be Bottineau: 10.000 livre egy összegben – egy nemesi vagyonnak felelt meg -, majd évi 1.200 livre élete végéig – ez pedig egy köznemes, ma úgy mondanánk: köztisztviselő éves jövedelme volt). Később kiderült, hogy nem (csak) anyagiakat várt el a találmányáért, hanem tudományos elismerést is, végül mindkettőtől elesett  (lásd alább).

Szinte hihetetlen, de a francia képes volt érzékelni és előre jelezni közeledő hajókat legalább 500, de több mint 1000 kilométer távolságból is. A sziget kormányzója két éven keresztül készített magán feljegyzéseket Bottineau hajókkal kapcsolatos predikcióiról. Ezek a jegyzetek azt mutatják, hogy az előrejelzések majd’ minden esetben helytállóak voltak, még akkor is, ha a hajók csak közelítettek a szigethez, de nem kötöttek ki ott.
Egy másik alkalomal Bottineau azt jelezte, hogy egy tizenegy hajóból álló angol flotta közelít támadó szándékkal, hogy elfoglalják a szigetet. Azonnal egy hadihajót küldtek ki járőrnek, hogy ellenőrizzék az információt. Mielőtt azonban a járőrhajó visszatért volna, Bottineau jelezte a kormányzónak, hogy a jelek megszűntek az atmoszférában, valószínűleg más irányba fordult az ellenséges flotta. Egy kis idővel később kereskedelmi hajó futott be a szigetre, amely azt jelentette, hogy tizenegy hadihajóból álló flottát látott az útja során. Ismét bebizonyosodott Bottineau igaza.

További érzékelések

1778 és 1782 között Bottineau pontosan előre jelezte 575 hajó érkezését, többekét négy nappal azelőtt, hogy bármilyen módon láthatóak lettek volna. Sőt, egyáltalán nem érkezett olyan hajó a szigetre, amelyet a francia előre ne jelzett volna.
Fordított irányba is kísérletezett, mégpedig úgy, hogy hajó fedélzetéről igyekezett ismeretlen szárazföldet érzékelni még jóval azelőtt, hogy azt elérték volna. Egy alkalommal jelezte a hajó kapitányának, amelyen utazott, hogy körülbelül 150 kilométeren belül szárazföld van. A kapitány elvetette ezt a lehetőséget, de miután ellenőrizte számításait, rájött, hogy tévedett, és igazat adott a franciának. Bottineau az utazás alatt összesen háromszor jelzett előre szárazföldet, egyik alkalommal 750 kilométerrel annak felbukkanása előtt.

1784-ben, nem sokkal a francia forradalom kitörése előtt Párizsba utazott azzal a céllal, hogy tudományos elismerést szerezzen az általa felfedezett új tudománynak és hogy a hazájának adományozza a felfedezését. Mauritius kormányzójának igazolásai és a szigeten szolgáló katonák feljegyzései ellenére elutasították, sőt egy akkoriban megjelenő lap ki is figurázta, miszerint légvárakat látott a tengeren hajók helyett. Felfedezését olvasatlanul visszadobták. Az elutasítás hatására elkedvetlenedett, és kijelentette, hogy a világot tulajdonképpen megfosztják az ő hasznos találmányától. Végül igaza lett, a világ nem vett tudomást róla, Bottineau eltűnt mindenki szeme elől. Egy skót lap tudósítása szerint 1789-ben (más forrás szerint 1802-ben), az akkor még francia fennhatóság alatt álló indiai Pondicherry-ben halt meg, igen nagy szegénységben. Azért annyit elért Bottineau, hogy Jean-Paul Marat, az alkalmi tudós megemlítette nevét az egyik barátjának írott levelében.

A hagyaték

Később többen is azt állították, hogy elsajátították a nauszkópiát, de Bottineau technikája mások által soha nem lett dokumentálva. Az eredeti feljegyzések sorsáról nincs hír.
Egy bizonyos Francis Maude kapitány, aki annak idején a királyi haditengerészet HMS Magicienne nevű hajóján szolgált kadétként, 1817-ben és 1818-ban gyakran találkozott egy idős mauritiusi emberrel, aki azt állította, hogy maga Bottineau tanította a nauszkópiára, amit az öreg rendszeresen és sikeresen használt is.
Több, mint egy évszázaddal később, 1935-ben Peter Green az Atlanti-Óceánban található Tristan da Cunha sziget lakója szintén feltűnést keltett azzal a képességével, hogy napokkal a hajók kikötése előtt érzékelni tudta azok érkezését.

A HMS Magicienne

A HMS Magicienne

Érdekes módon, ugynebben az évben került napvilágra egy jelentős találmány. Egyes források megjegyzik bár, hogy Bottineau módszere talán elveszett az időben, de Robert Watson-Watt 1935-ös találmánya, a radar kétségtelenül egy múltbéli, reprodukálhatatlan, furcsa hajózási eljáráson alapult.

Mit tudunk ma kezdeni Bottineau-val és furcsa képességével? Valóban létezett a remote viewing-nak egy 18.századi változata? Egy biztos: tény, hogy képes volt hajók érkezését napokkal a megjelenésük előtt előre jelezni.

De hogy csinálta?

Bottineau saját elmondása szerint a képesség nem a különösen éles szemlátáson vagy a hullámok mozgásának megfigyelésén alapult, hanem egyszerűen megfigyelte a horizontot, ahol képes volt észlelni bizonyos arra utaló jeleket, amelyek hajók érkezését jelentették. Azt mondta, hogy amikor egy hajó közelített a parthoz, megjelent egy különös jelenség a horizonton, amelyet bárki képes érzékelni mindenféle erőfeszítés nélkül. Ez a jelenség kellett ahhoz, hogy meg tudja állapítani a hajó vagy a szárazföld közeledését. Ez az atmoszferikus jelenség Bottineau leírása szerint egy (pára)felhő volt, amelynek különféle alakváltozatai alakították az előrejelzéseit. Azt állította, hogy a jelenség néha négy vagy öt nappal jelent meg az előtt, hogy a hajók láthatóak lettek volna, a tengeren, de néha csak egy nappal előttük, attól függően, hogy a hajók milyen szelet kaptak éppen.

Más szavakkal: elmondhatjuk, hogy Bottineau arra képezte ki magát, hogy nagyon halvány, felhő-szerű képződményeket érzékeljen a tengeri horizonton, és ezekből a tapasztalásokból nyert információkat a hajók néhány napon belüli megjelenéséről. Hozzá kell tenni, hogy hiába lett volna különlegesen tiszta, éles szemlátása, ha nem tudta volna, mit kell keresni a horizonton. A hajóknak több, mint ezer kilométer távolságból való érzékelését többnek kell tekintenünk, mint egyszerűen egy éles szem produkciójának, ebből a távolságból fizikai érzékszervekkel semmit nem lehetséges észlelni.
Ha hiszünk a többnyire anekdotikus korabeli beszámolóknak és feljegyzéseknek, akkor feltételezhetjük, hogy Bottienau rendelkezett egy olyasfajta különleges, de számára ismeretlen képességgel, amelyet ma a remote viewing-al, azaz a távérzékeléssel azonosítunk.

© Barta Zoltán 2009.07.23.
Forrás: Book of unexplained facts – Brian Haughton
Wikipedia, Antique-Prints.de

(A bejegyzés a RV Hungary oldalán is olvasható.)

Vélemény, hozzászólás?