Sáta és a szomszéd települések

Nézzük meg közelebbről a Sáta kialakulásával, elhelyezkedésével, történelmével és néprajzával kapcsolatos összefüggéseket. A magyar történelem olyan eseményei, ezeken belül az események olyan személyei elevenednek meg a környék helyneveiben, amelyek szoros összefüggést mutatnak egymással is, és a tájjal is. A falvakat és földrajzi helyeket elnevezéseik szerint sorolom fel, amelyekben rendre a magyar őstörténet egy népcsoportjához tartozó személyek neveinek, cselekedeteinek és történeteinek leképezése fedezhetők fel.

sata_terkep_1800

Bóta
Sáta öccse, cserepes-legény, később hun fősámán. Sámán-előzködésen nyerte el a fősámán, később (Doboka halála után) a törzsszövetség vezére címet. Békés természetű ember, a Béke és rokonság törvényének rovója. Egy kinaj fejedelem Deb-Cen nevű leányát jegyezte el. Öt fia és három lánya volt. Intézkedései közé tartozott, hogy az elődei kalandozásaiból még élő hadifoglyok váljanak szabadokká és Úzdon, a nagy iparos központban telepedjenek meg. Másik jelentős intézkedése: hun kereskedelmi állomásokat hozott létre az Almák-Atyjának birodalmáig. Minden egynapi járóföldre hun szállást létesített, ahol a kereskedőket éjjeli szállással és meleg étellel látták el. Utolsó kívánsága az volt, hogy a szívét és belső részeit az Úzd vezéri székhely melletti kis Úzd kegyhelyen égessék el és a kinaj császártól kapott kis arany urnában helyezzék el nyári lakának szentélyében. Tartósított holttestét vitézei a vezéri székhelytől gyalogmenetben vitték Ordoszba.

Nekézseny
Nekese: víg kedélyű, okos hun fegyverkovács, majd úz fősámán, tárkány-fejedelem, Deédes aranyasszony egyik férje. A Népek Csatája végső összecsapása előtt ő jelentette Attilának, hogy a sámánok az utolsó jóslat alkalmával nyulat láttak, ami rossz jelnek számított. Később Atilla őt tette felelőssé, hogy serege nem jutott el a Nagyvízig. Az Öregek tanácsa Nekesét a balsiker miatt csak azzal büntette, hogy Atilla haláláig nem hagyhatja el a törzsi székhely határát. Az 5-évenkénti sámánképzés azonban az ő feladata marad, mindig Ózd-Vasváron oktatott. Budavárból minden holdévben egy ellenőrző oktató jelent meg, aki az Öregek Tanácsát képviselte. Szarvastor havában Atilla is Ózd-kegyhelyen és Várkony lovasterén a lóról való vívást oktatta. Atilla halálát követően a táltosvezér temetéséhez Nekese adta a vaskoporsót, amelyet Dobsinán bányászott ércből készített. Az Öregek Tanácsa engedélyezte, hogy a vaskoporsót Nekese, az úz kovácsok tárkányának vezére adja oda Atilla részére, mivel az akkori szokás szerint előre elkészíttette saját koporsóját. Ezt a nikkelben gazdag cinóber ércet Dobsinán bányászták, s 438-ban Ózdon Nekese saját vaskoporsóját ebből öntötte. A dobsinai vasat az ősz táltos rovása szerint ugyanúgy “nem eszi a fene” mint az indiai kabar vasoszlopot. Nekese parancsára a temetés munkáját végző rabszolgákat az ifjú sámánképzősök mind lenyilazták. Vasműveléssel is foglalkozott a róla elnevezett Nekesén. Ózd-Vasváron ő építette meg az úzok kegyhelyét. Vitézei kilenc úz községben telepedtek meg, ezek: Ózd, Várkony, Hangony, Center, Putnok, Velezd, Daróc, Deédes és Mogyorósd.
A 455-ben végzett sámánképzősök miatt Nekese és Deédes Ózdon ütötte fel az úzok székhelyének sátrait, mivel szerintük az országnak a Bolhád hegyvidék (Bükk – Upponyi hegység) a legvédettebb területe minden ellenséggel szemben. Lovasaik Sajó-Ordosz térségében védték Ózdot a meglepetések ellen. Nekese Vasváron tömérdek vasat munkált meg a visszamaradt törzsek teljes ellátására.
Nekese 96 éves korában halt meg. Kívánságára kedvenc helyén, a budai fegyverkovácsok melegvíz melletti szállásán temették el. Szívét a Bálvány alatti kis falujába vitték, amit azóta is Nekesének (Nekézseny) hívnak.

Dédes
Deédes: Jákó úz vezér lánya, aranyasszony, Nekese asszonya. Születésnapja augusztus 2.-a. Egyedüli női vezér. 51 évet élt meg. Aranyasszonyként ő és Nekese adta áldását az új házaspárokra és felügyelte sorsukat (például ő adott engedélyt arra, hogy a lusta asszonyt, a részeges férjet a házastárs elhagyhassa). Halála is éppen esküvői szertaráson volt az 51-dik születésnapján. Meleg nyári éjszakán vidám fiatalok járultak a gyengélkedő Aranyasszony elé, hogy engedélyezze házasságuk megkötését, Nekese aztán összeadta őket. Őt magát népes családja vette körül, de éjfélkor rosszul lett, halálán volt. Azt nyilatkozta ki, hogy nagy családja miatt (9 fia, 6 lánya és 24 unokája) ő boldog, senki ne bánkódjon, a szertartást ne szakítsák félbe, mindenki vigadjon tovább. Amire a Nap feljön, rakjanak óriási tüzet a Bálványon, arra helyezzék tetemét. A fiatalok pedig járják el a hajnaltáncot a tűz körül, és legyen ez a szokás ezentúl minden esküvő után is. Nekese eleget tett Deédes végakaratának. Az ifjú párok el is járták az első hajnaltűz-táncot. Amikor felkelt a nap, vihar kerekedett és a szél széthordta az Aranyasszony hamvait. Azóta szokás ezen a vidéken eljárni a hajnaltűz-táncot a lakodalmakban.
Deédes aranyasszony porait széthordta a szél, de csontjainak maradványait kis falujában helyezték el, emberfejű aranyos urnában. Ettől kezdve Deédes faluja kegyhellyé vált.

Daróc
Nekese és Dédes harmadik fia. Bűnösnek minősítették az Atilla halála miatt őrparancsnoki tisztsége gyenge ellátása miatt (Atilla testőre volt a palotában, amikor a végzetes vacsorán elaludt a szolgálata közben. Mire felébredt, Atilla már halott volt, Daróc jelentése szerint a német vendégek megmérgezték). Darócot küldték Ózdra a Nekese készítette vaskoporsóért, amiben Atillát eltemették.

Csokva
Barkó tárkányfejedelem harcosa.

Csernely
Csernely újabb kori betelepülőiről változott a jelenlegire a neve, egyébként Csernely-Kossut-nak hívták. Kossut (Kosut) Deédes aranyasszony-hadvezér hadnagya volt. A hadjáratok között a sámánok vízi kiképzését és a minden erővel való győzni akarásat oktatta. Atilla hadával a Róma elleni hadjáratban is részt vett.

Uppony
Csörsz vitéz Deédes aranyasszony leszármazottjai közül nősült. Településeik közé tartozott Uppony, egyik utódjáról kapta a nevét (mint ahogy Tapolcsány is, ami mára egybeépült Dédessel).

Ladány
Lam herceg fia, Barcika unokája.

Várkony
Palúz férfi, Zemlén beavatott lányának férje.

Királd
Susa vitéz húga, Kicsiny aranyasszony második fiának halálakor annak testőrzői az elhunyt sírja közelében települést létesítettek, amelyet Királdnak neveztek el. Ez a királyi családból származó kis-király nyugvó helyét jelenti.

Visnyó
Aranyasszony, Bóta göndörhajú lánya, rimalány. Húgai Aranka és Fenyőke voltak. Arnót felesége lett. Két húga közül Fenyőke egy látomás hatására a Bogárka nevet vette fel, majd később a fehérhun Csebokszár felesége lett.

Cinakó
Csegevér fia. Ózd kegyhelyen született. Egy Rómától függő királyságban ölette meg Sextus Pompeius. Testét a Mars mezőn égették el, síremlékére latinos nevet írtak (Cikolusz). Felesége Cikol rimalány volt. Ma Sáta és Ózd között egy földterület neve.

Center
Német kőfaragó legény, hadifogoly. A viszálykodások miatti férfihiány miatt Dédes aranyasszony leánya, Piroska őt választotta férjéül. Egy úz községet kaptak Sajó-Ordoszban nászajándékul, de az ifjú férj nem bírta az úz harcosok természetét, ezért új falut épített fel utódainak, amit a mai napig Center-nek hívnak. Center a 452. év medvetorán, Ordosz várának építése közben balesetet szenvedett és az általa épített kicsiny falujában meghalt.

Jöcsös
Úz vasforraló település Sajó-Ordoszban. Ma Sáta határában egy földterület neve.

Csákányos
Szintén úz vasforraló település Sajó-Ordoszban. Ma Sáta határában egy földterület neve. Ugoljás feljegyzése szerint Sajó-Ordosznak ekkor már 5 tiszta úz, 2 sumér-úz és 2 kabar-úz vasforraló települése volt: Csákányos és Jöcsös, i.e. 2003-ban Sajó-Ordosz úz-földje közel 250 lelket számlált.

Ózd
Hadvezér. Vitézségéért nemesi rangot kapott, hozzá Ózd-Vasvár birtoklását. Fia Domonkos volt, aki Ózd-Vasváron új vascipó és készáru raktárakat építtetett.

Barcika
Vadna fősámán és Sávolyka leánya, Uvacsán unokája, rimalány. Szolnok vitézhez ment feleségül (Szolnok vitéz Vadna várának védelmében halt aztán hősi halált). Ezt követően Dóna vitéz felesége lett, politikai megfontolásból.

Mercse
Úz vitéz.

Velezd
Úz sámán, Ogurda utódja.

Barca
Széki-hun vezér.

(Forrás: Paál Zoltán: Arvisura)

Útjelző tábla Sáta, Nekézseny és Csokvaomány összefutó útjainál