38 év Sáta történetében

Ösztönös, tudat alatti késztetésem Sáta helytörténetének kutatásával kapcsolatban talán belém kódolt program, ezt pontosan nem lehet tudni. Az viszont egészen bizonyos, hogy 1978 tavaszán, amikor (talán iskolai évzárón) megkaptam Merényi József: Szülőföldünk, Észak-Magyarország I. című könyvét, maga a könyv és egy abban látott régi, Borsod vármegyét ábrázoló térkép (37. oldal) észrevétlenül elindította bennem falum helytörténet-kutatásának folyamatát. Az azóta eltelt 38 évben egyre csak gyűjtöttem az adatokat, információkat, forrásokat, hivatkozásokat, és még ki tudja, hogy lehetne nevezni azokat a történelem során keletkezett, alig dokumentált tényeket, amelyek Sátára, vagy a Bükki Hegyhátra vonatkoznak. A kutatás évtizedei alatt rengeteg anyag összegyűlt a témával kapcsolatban, de egy-egy információ-morzsáról viszonylag ritkán írok, főleg ha az „csak úgy” lóg a levegőben.

Ma mégis megosztom ezt a bejegyzést az egyik legutóbb talált, alig egy bekezdésnyi információval kapcsolatban. Nyomós okkal, ugyanis két héttel ezelőtt olyan jelentős összefüggésre leltem régi iratokban, amely a világot ugyan nem váltja meg, de Sáta (ős)történetének, a helynév eredetének, a falu betelepülésének világos magyarázatát adja. Mindenkori kutatásaim alapja természetesen az, hogy dokumentummal tudjak alátámasztani a témával kapcsolatos bárminemű információt, ebben az esetben sincs ez másként. A Sáta őstörténetével kapcsolatban fellelt rövidke információtöredéket ráadásul a napokban újabb, egészen más témában írt régi dolgozat erősítette meg számomra.
Érdekes jelenségeket tapasztalok időnként a kutatómunkában, ez esetben például azt, hogy egy újabb kori eredetkutató dolgozata (nem szándékosan persze, de) úgy vonja kétségbe egy régebbi dokumentum információit, hogy végül mindkét anyag ugyanazt az eseményt tárja fel, csak más-más szempontból. Végül a két közlés Sáta személyével és a faluval is összefüggő tényt alkot olyan módon, hogy valami egészen másról szól mindkét irat. Az említett információ a felbukkanásától egészen boldog lettem (kevés is elég nekem, ugye?), főleg, hogy szinte hallható kattanással álltak össze a kirakós játék addig össze-vissza lebegő darabjai.
Sáta genealógiájának, valamint a Bükki Hegyháthoz tartozó falvak családjainak feltérképezése rendkívül sokat segített (és segít folyamatosan) bizonyos információk megszerzésében, remélem, hogy ez a jövőben is így marad. A munka ugyanis nem, hogy nincs még készen, de azt hiszem, most kezdődik igazán.

Mostanában ennyien olvasták: 699

Hasonló bejegyzések:

Hozzászólások

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?